Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Köhler Kitti–Mende Balázs Gusztáv: NÉPVÁNDORLÁS KORI EMBERTANI LELETEK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN FELTÁRT LELŐHELYEK ANYAGÁBÓL

320 KÖHLER KITTI-MENDE BALÁZS GUSZTÁV 324. kép Germán férfi sírja, ZamárdiKútvölgyi-dűlő, 97. sir 325. kép Avar nő sírja, Balatonszemes-Bagódomb, 359. sír sa praenasalis jellegű, a spina nasalis anterior 2. fokozatú. A femur hossza alapján számított termet közepesre becsülhető (164,0 cm). Az anatómiai variációk közül a koponyán a lambdavarratban kis varratcsontocskák (ossa wormiana) fordultak elő. Az utolsó lumbalis (ágyéki) csigolya összecsontosodott a keresztcsonttal (sacralisatio). A megőrződött 29 fog közül egy esetben fordult elő caries. 97/154. sír: Maturus korú (40-49 éves) férfi (Sí: +1,25) töredékes koponyája és közepes megtartású vázcsontjai (324. kép). Az agykoponya középhosszú, középszéles, középmagas, meso-ortho-metriokran, a keskeny homlok stenometop indexű. Méretek szerint az arc középmagas, a felsőarc alacsony. A szemüreg chamaekonch, az orr mesorrhin, a szájpad brachystaphylin indexű. Az agykoponya körvonala norma verticalisan pentagonoid, norma occipitalisban ház alakú, a tarkó kifejezetten curvoccipitalis profilú, lambdatáji lapultság nem jellemzi, a protuberantia occipitalis externa 2. fokozatú. A glabella 5. fokozatú, az apertúra piriformis alsó széle anthropin, a fossa canina sekély. Az anatómiai variációk közül a femuron harmadik tompor (trochanter tertius), mindkét humeruson perforált fossa olecrani figyelhető meg. Az utolsó lumbalis (ágyéki) és első sacralis (keresztcsonti) csigolyán a csigolyaív záródási hiánya (spondylolysis) állapítható meg. Ezzel függhet össze, hogy az utolsó lumbalis csigolya corpusának distalis, illetve az első sacralis csigolya corpusának proximalis felszínén gyulladásos elváltozás okozta osteophytaperem látható, illetve a csigolyatestek lapultak, összenyomottak. 138/226. sír: Maturus-senilis korú (40-x éves) nő igen rossz megtartású csontmaradványai. A nemi hovatartozást elsősorban a koponyatöredékek és a hosszúcsontok gracilitása, kevésbé kifejezett izomtapadási felszínei alapján tudtuk megállapítani. Az elhalálozási életkort a koponyavarratok elcsontosodása és a fogak kopása alapján csak igen tág határok között adtuk meg.