Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Vörös István: BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DŰLŐ ÚJKŐKORI TELEPÜLÉSÉNEK ÁLLATCSONTLELETEI

BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DŰLŐ ÚJKŐKORI TELEPÜLÉSÉNEK ÁLLATCSONTLELETEI VÖRÖS ISTVÁN A nagy kiterjedésű neolitikus (DVK) település feltárt részéről 97 objek­tum állatcsontanyagát határoztuk meg. A lakó- és gazdasági épüle­tek mellett és között levő gödrökben 1271 db állatcsontmaradvány került elő: 1261 db (99,2%) háziállatoké, és csak 10 db (0,8%) a vadállatoké. A háziállatok között 5 faj: szarvasmarha (Bos taurus L.), juh (Ovis aries L.), kecske (Capra hircus L.), sertés (Sus scrofa domesticus Erxl.) és kutya (Canis familiáris L.); a vademlősök közül 4 faj: őstulok (Bos primigenius Boj.), gímszar­vas (Cervus elaphus L.), vaddisznó (Sus scrofa L.) és mezei nyúl (Lepus europaeus Pali.) fordul elő. A halakat (Pisces sp. indet.) egyetlen csigolya kép­viseli. A háziállat-maradványok gyakorisági megoszlása: szarvasmarha 62,6%, juh és kecske 23,3%, sertés 13,6% és a kutya 0,5% (304. táblázat). Az állatcsontleletek erősen fragmentáltak, a csonteszközök kivételével bontási és étkezési maradványok. A gazdasági haszonállat-maradványok to­pográfiai megoszlására jellemző, hogy szarvasmarha 83, juh és kecske 55, ser­tés 31 gödörben volt. Önállóan csak szarvasmarha 38, juh és kecske 9, sertés pedig csak 2 gödörben fordult elő. A gazdasági haszonállatok együtt 20, szarvasmarha-juh és kecske 16, szarvasmarha-sertés 9 gödörben volt. A HÁZIÁLLATOK RÖVID JELLEMZÉSE A szarvasmarha-állományt rövidszarvú (hrachyceros), nagy testű, erős cson­tozató állatok alkották. A szarvasmarhák feldarabolására jellemző, hogy 790 db maradványból csak 73 db (9,2%) volt mérhető. Ezek közül 36 db rövid­csont, a 37 db mérhető hosszúcsontból pedig csak 2 db (mc, tib.) maradt meg egészben. Az oldalt-fel-elóre hajló vékony falú szarvcsapok kerekded vagy el­lipszis bázis-keresztmetszetűek. A szarvcsapok végeit levágták, a megmaradt szarvcsaptövek hossza 145-190 mm. Egy ép fejéi széles-lapos. A kifejlett álla­tok marmagassága 120-130 cm. A nagyméretű metapodiumokhoz képest az ujjcsontok (o. ph.-ok) feltűnően kicsik. A maradványok között található egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom