Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Sümegi Pál–Bodor Elvira–Juhász Imola–Hunyadfalvi Zoltán–Herbich Katalin-Molnár Sándor–Timár Gábor: A BALATON DÉLI PARTJÁN FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KÖRNYEZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSA

250 SÜMEGI-BODOR-JUHASZ-HUNYADFALVI-HERBICH-MOLNÁR-TIMÁR 245. kép A Balaton pleisztocén és kora holocén kori vízszintváltozása digitális terepmodellen Saját fúrásaink, a Kulcsár Gabriella vezette ordacsehi-kis-töltési ásatáson feltárt bronzkor végi-vaskor kezdeti árkokban végzett környezettörténeti feldolgozás (244. kép), a Tapolcai-medencében, a Nagy-Berekben mélyített, radiokarbon-mérésekkel meghatározott korú szelvények malakológiai feldolgozása, valamint a korábban megjelent vízborítási adatok nyomán egy térképsorozatot készítettünk, amelyben a partvonal és a vízborítás változását rekonstruáljuk (245-246. kép). A tengerszint feletti magasságokat a korábbi irodalomban található adatokkal történő összehasonlíthatóság érdekében mindenütt az Adria középszintjére vonatkoztattunk. A pleisztocén végén kialakult négy balatoni részmedencében jelentős vízborítás fejlődött ki (245. kép), de ezek a tavak még együttesen sem érték el a mai szabályozott víztükör kiterjedését. A Tapolcai-medencében Lithoglyphus naticoides, Valvata piscinalis és Valvata pulchella csigákat is tartalmazó, Kr. e. 11-10 ezer évek között képződött folyóvízi homokot (fluviális fáciest), illetve parti hullámverési övezetet (abbráziós fáciest) sikerült feltárni. Hasonló kifejlődésű és korú faunaszintet sikerült kimutatni a balatonszemesi öbölben a Cserny Tibor vezette MAFI program keretében lemélyített Tó-25 számú fúrásból is. Ezek az óskörnyezeti adatok azt bizonyítják, hogy a balatoni részmedencék legmélyebb részein kisebb tavak fejlődtek ki, amelyek patakok révén töltődtek fel. A tavakat kisebb kiterjedésű, idősebb pleisztocén képződményekkel fedett, kiemeltebb helyzetű pannon hátak (ún. küszöbök) választották el egymástól. Ezek a tavak alkották a késő glaciális korú helyi erózióbázist, így a fentebb bemutatott, mozgó vízi környezetet jelző fajokat tartalmazó patakok ezekbe a részmedencékbe torkolltak. A holocén kezdetén a Balaton részmedencéinek süllyedése, vízzel történő feltöltődése is tovább folytatódott, és a legmélyebb pontok között kialakult üledékes küszöböket is elöntötte a víz, létrejött a tó egységes vízborítású felszíne. A kora holocén során kialakult tó mérete meghaladta a mai, szabályozott tó méretét. A tavi üledék jellege is megváltozott, tiszta, jól átvilágított, kéthárom méter mély, bentonikusan eutrofizálódott, karbonátos tavakra jellemző