Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Somogyi Krisztina: FEJDÍSZES NŐI SÍR A KORA BRONZKORBÓL

ORDACSEHI-CSEREFÖLD 207 elterjedt volt a Kárpát-medencében. Különösen figyelemre méltó az a tíz darab, vékony rézlemezből készült csövecske, amelyek fejdísz részei lehettek. Három darabot egymás mellett a halántékon összetörve találtunk a koponya jobb oldalán. Egymást takarva két-két csövecske volt az arccsont felett, kb. a szemüreg és a halánték között. A koponyán, alatta és az előtt egyegy darab feküdt (296. kép). Az egykori viselet rekonstruálása általában nagy nehézségekbe ütközik, hiszen a Kárpát-medence nyugati részén élő bronzkori népcsoportok többsége elhamvasztotta halottait. A sírokba csupán a hamvakkal együtt összeégett, deformálódott díszítmények maradványai kerültek. Máskor a bronztárgyakat sértetlenül, külön edénybe tették ugyan, de eredeti helyük és funkciójuk nem határozható meg. A csontvázas rítus esetében pedig az jelent problémát, hogy a halott ún. zsugorítása, oldalra fektetése miatt a fejen, nyakban, mellen hordott díszek jórészt elcsúsztak, összekeveredhettek. Előfordul, hogy a halott ékszereit, díszes ruhadarabjait nem is viseleti összefüggésben tették a sírba, hanem esetleg összehajtogatták, kiterítették. A kora bronzkor utolsó harmadában és a középső bronzkor első felében többféle fejdíszt hordtak az asszonyok, ahogy ezt például a Maros torkolatvidékén a Perjámos (Maros)-kultúra (Mokrin [Szerbia], Szóreg, Deszk), az alsóausztriai Unterwölbing-csoport (Gemeinlebarn, Franzhausen, Unterwölbing) vagy a dél-bajorországi Straubing-kultúra (Straubing, Mintraching, Mötzing) területén feltárt temetőkben megfigyelték. Az egyik típust egy pántszerű viselet, homlokdísz jelentette, amelyet többféle bronz- vagy réztárggyal díszítettek. Ritkábban egyetlen hosszú, keskeny lemezből készült, ezt lemezdiadémának is nevezik. Előfordult ún. pánsíp alakú, vagyis négy csövecskéből álló, lemezekből összefűzött változat is. Leggyakrabban félgömb alakú pitykékkel varrták ki a pánt homlokot fedő részét, vagy teljes hosszán körben helyezték el azokat különböző távolságban. Az említett ausztriai és németországi lelőhelyeken bőrből készült fejfedőre, sapkára vannak adatok, amelynek szegélyén helyezkedtek el, illetve széléről lógtak le a lemez-, spirálcsövek, huzalból hajlított kúp alakú díszítőelemek. Ettől eltérő típus egy kendőszerű viselet lehetett, ami főleg a nyakszirtet fedte. Ezt jóval változatosabban, 196. kép A koponyán eredeti helyzetben megmaradt lemezcsövecskék