Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
LELŐHELYEK - Honti Szilvia–Németh Péter Gergely–Siklósi Zsuzsanna: BALATONBOGLÁR-BEREKRE-DŰLŐ ÉS BALATON BOGLÁR-BORKOM?INÁT
BAEATONBOGLÁR-BEREKRE-DŰEÖ ÉS BALATON В OGLÁR-BORKOMB INÁT 173 az urnamezós kultúra leleteivel együtt, ami újabb bizonyítéka ez utóbbi kultúra helyi fejlődésének. Míg a Berekre-dűlőben 11 különböző korszak, illetve kultúra régészeti jelenségeit találtuk meg, köztük a késő bronzkori urnamezős kultúráét is, addig a borkombináti lelőhelyen ez az időszak a település virágkora, az előkerült régészeti objektumok 95%-a e kultúrába tartozik. A kultúra települései eltérő szerkezetet mutatnak a Berekre-dűlőben, illetve a Borkombinát mellett: az előbbi területen szinte kizárólag méhkas alakú vermeket s néhány - szintén tárolási céllal készített - cölöpszerkezetes építmény nyomát találtuk. Ezek egy elsősorban földműveléssel foglalkozó falura jellemző létesítmények, a lakóházaknak, melyekhez tartozhattak, nyomai nem maradtak meg. Néhány esetben a gödrökben a tárolásra szolgáló edényeket is megtaláltuk, többnyire azonban már hulladékkal - edénytöredékekkel, állatcsontokkal - feltöltődve kerültek elő. Ezért ritka ezen a településen a bronztárgy, többségükben különféle tűk, s ezért kiemelkedő lelet a 215. gödörből felszínre került lemezes hátú fibula és egy szórvány bronzborotva (U. 168. és 25. kép). Ezzel szemben a Borkombinát melletti objektumok és leletanyaguk kézműves-tevékenységről tanúskodnak. Túlnyomó többségben voltak a nagy, szabálytalan, többkaréjos gödrök, betöltésük igen hasonló, erősen humuszos, faszenes, kissé égett, egy részüket talán munkagödörként használták. A belőlük előkerült leletanyag a telepen folyó tevékenységre is utal: nagy tömegben állítottak elő itt őrlőkövet, s agyagedény készítésre és bronzművességre utaló nyomok is azonosíthatók voltak. A gödrök némelyikében több száz azonos vagy igen hasonló anyagú kő került elő. Ezek között voltak ép őrlőkövek meg ezek töredékei, és sok olyan, csak elnagyoltan kidolgozott kőtömb, amely a végső megmunkálásra - csiszolásra, pattintásra - várt, s több száz apró kótöredék, lepattintott kődarab, melyek az őrlőkövek készítésének hulladékaként kerültek a gödrökbe. Néhány gödörben megégett, eltorzult edények összetört kupacát találtuk, az edényégetéskor keletkezett rontott kerámia maradványait. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy edényégető kemence is volt a lelőhelyen, habár ezt az intenzív szőlőművelés miatt lepusztult felszínen nem találtuk meg. A településen bronzöntéssel és fémtárgyak készítésével is foglalkoztak. A bronzöntés bizonyítéka két öntőminta-töredék, az egyik tokos balta öntésére szolgált. Bronzműves eszközei közé sorolhatók a poncolótűk és a vésők. Ép bronztárgyak, ékszerek, kisebb eszközök is szokatlanul nagy számban kerültek elő. Az ékszerek többsége a ruházatot rögzítő, különféleképpen díszített fejű és szárú bronztű (160. kép). Az eszközök, szerszámok között a több tucat varrótűt, a kisebb vésőket említhetjük. A Balaton közelsége mellett nem csoda, hogy több bronzhorog is előkerült; volt köztük apró szakállas keszegezó, de nagyméretű, kétágú harcsázó horog is. A bronzból készült - nyilván drágább és újrafelhasználható - eszközöknél jóval nagyobb számban kerültek elő csontból készültek: állat lábszárából csiszolt lyukasztók és tűk, edények készítésekor használt csontsimítók, agancsból formázott átfúrt csákányok, kalapácsok, valamint egy bronztűvel együtt előkerült zablapálca. A 2002. év egyik legszebb lelete egy csontkorcsolya (161. kép). A szarvasmarha lábszárcsontjából kialakított darab alsó részét egy síkba csiszolták, az egyik végén hegyesedőre formálták, így hasonló lett egy mai korcsolyához. Felerősítésére három lyuk szolgált. Mind a bronztárgyak, mind a kerámia túlnyomó többsége az urnamezős kultúra idősebb szakaszából származik (Kr. e. 12-11. század). Mindkét falurészen hasonló kerámiát találtunk, ebben is jóval gazdagabb volt a Borkombinát melletti telep. A turbántekercses peremű tálak, hasonló díszítésű mély tálak és urnák, magas fülű csészék a kultúrának ebben az időszakában egész Közép-Európában általánosak. Gyakoriak a Dél-Dunántúlra jellemző plaszti\ \ 160. kép Az urnamezős kultúra bronz dísztűi 161. kép Csontkorcsolya a késő bronzkorból
