Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Serlegi Gábor: KÉSŐ RÓMAI LÁDIKAVERET BALATONLELLÉRŐL

148 SERLEGl GÁBOR só lábainál fogva, míg teste előtt keresztbe tett jobbjában egy ágat fog, melyről hosszú nyakú madarak lógnak fejjel lefelé. Jobb lába mellett növények láthatóak. Az előkerülés körülményei, valamint a figurális ábrázolások és egyéb, Pannoniában előkerült ládikaveretek (Fenékpuszta, Kisárpás, Császár) alapján a balatonleilei darab gyártását a Kr. u. 4. századra keltezhetjük. Ebben az időszakban kezdik alkalmazni, egyebek között, a mitológiai témájú díszítéseket is ezeken az értékek tárolására, őrzésére szolgáló faládikókon. Leletünket párhuzamba állíthatjuk a 19. század végén Fenékpusztán, egy kora népvándorlás kori sírból előkerült római ládikaverettel, amely - ugyan töredezett állapotban - azonban teljes egészében megmaradt. Ezen tojássorral keretezett, külön álló, négyszögletes mezőkben négy alak látható. Többek között a lellei ábrázolásokkal azonos, kezükben kosarat és növényt, valamint nyulat és boton lógó madarakat tartó alakok. A fenékpusztai ládikavereten a négy alak nem más, mint a négy évszak allegóriája. A kezében sarlóval és gabonaköteggel álló a nyár, a szőlőfürtökkel és -indákkal látható az ősz, az elejtett állatokat tartó a tél, míg a virágokkal és gyümölcsökkel ábrázolt alak a tavasz megszemélyesítője. Ebből világosan kiderül, hogy a leletünkön fentebb leírt két alak a tavasz és a tél allegóriái. Sajnos a többi évszak megszemélyesítését ábrázoló rész letörött. A töredékes harmadik fülkében azonban jól kivehető az inda- és szőlőfürt-ábrázolás és a botra akasztott, megrakott vödör, valamint egy köpeny és egy csizmás láb töredéke. Ezeket a részleteket összehasonlítva a fenékpusztai ládikaverettel egyértelműen kiderül, hogy a harmadik fülkében az ősz allegóriáját ábrázolták. A negyedik évszak - a nyár - megszemélyesítése teljes egészében hiányzik a veretról. A restaurálás folyamán kiderült, hogy a bronzlemezből készült ládikavereten foltokban ónbevonat maradványa figyelhető meg, ami valószínűvé teszi, hogy az egész lemez ónnal volt befuttatva, s ez tompa, ezüstös fényt biztosított a veretnek.