Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Marton Tibor–Serlegi Gábor: BALATONLELLE-KENDERFÖLD

146 MARTON TIBOR-SERLEG! GÁBOR 235. kép Iulin Mamaea ezüstdenariusa mai útvonalnak is, hiszen a telepről származó, viszonylag nagy mennyiségű terra sigillata-töredék csakis kereskedelem útján, a birodalom más tartományaiból érkezhetett. A római kereskedelembe való intenzívebb bekapcsolódásról azonban mégsem beszélhetünk, mert a területen a késő római időszakhoz képest korábbi pénzforgalomnak alig találtuk nyomát (135. kép). A római kori bennszülött telep folyamatos élete a leletanyag tanúsága szerint a Kr. u. 3. század második harmadában megszűnik. Minthogy a feltárási munkálatok alatt markáns pusztulási réteget nem észleltünk, feltehető, hogy egy hosszan elnyúló, szisztematikus felhagyással kell számolni. Ezt valószínűsítik a Balaton déli partja mentén ugyan ebben az időszakban megszűnő azonos szerkezetű és korú telepek is. A folyamat hátterében egy környezeti változást sejthetünk, azonban ennek tisztázása további kutatásokat igényel. A lelőhelyen megfigyelt rétegtani viszonyok alapján jól azonosítható a késő római kori újbóli megtelepedés. A település képe jelentősen átalakul, félig földbe mélyített házakat ebből az időszakból nem ismerünk, a korszak jellegzetes épülettípusa a több egymással párhuzamos cölöpsorból álló, felmenő falú, oszlopos szerkezeti építmény (136. kép). A cölöpszerkezetes épületek késő római jelenlétének bizonyítéka a településen, hogy az említett késő antik rétegből nagy mennyiségű római tégla került elő, amelyeknek döntő része tegula, vagyis tetőfedő cserép, minimális viszont a falazótéglák száma. Minthogy kő- vagy téglakonstrukciójú épületnek nem találtuk nyomát, valószínűnek látszik, hogy a tetőfedő téglák a cölöpszerkezetes építmények lefedésére szolgáltak. A Balatontól délre eső területeken a balatonlellei településhez hasonló telepek létrejöttét a Kr. u. 4. század folyamán, a császári latifundiumok kialakulásához köti a kutatás. Ezek a nagygazdaságok már erőteljesen bekapcsolódnak a provincia gazdasági életébe, pénzforgalmába. Ezt tükrözi, hogy a 4. századi rétegben több mint kétszáz darab késő római bronzérmét találtunk, míg az előző századokra keltezhető pénz alig fordult elő a településen. A leletanyag teljes feldolgozása, a telep belső kronológiájának és szerkezetváltozásainak megértése remélhetőleg hozzásegít a Pannónia provincia kevésbé kutatott részein végbemenő változások és a terület romanizációs folyamatának világosabb megértéséhez. e^o