Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
LELŐHELYEK - Marton Tibor–Serlegi Gábor: BALATONLELLE-KENDERFÖLD
142 MARTON TIBOR-SERLEGI GÁBOR 127. kép Gödörbe helyezett késő bronzkori tárolóedény 128. kép Kelta bronz övlánc töredéke A lelőhely objektumainak túlnyomó többsége alapján egy római kori bennszülött telep szerkezete rajzolódott ki. A feltárások során mind világosabbá vált, hogy a lelőhely, illetve a telep belső időrendje összetett, az objektumokból előkerült leletek alapján arra következtethetünk, hogy több száz évig lakott falusias jellegű település nyomaira bukkantunk. A település belső kronológiai összefüggéseinek és a telep szerkezetváltozásainak tisztázására csak a leletanyag teljes feldolgozása után nyílik majd lehetőség, de az ásatás ideje alatt tett megfigyelések is elegendőek néhány következtetés levonására. Már a feltárási munkálatok folyamán tisztán látszott, hogy a telep életének kezdeti szakasza a Pannónia provincia római megszállását megelőzően ezen a területen élt kelta őslakosságához köthető. A római hódítást követő időszakban a település életében és szerkezetében változást nem fedezhettünk fel, azonban a leletanyagban egyre nagyobb mennyiségben figyelhető meg a római áru, amely a római kereskedelem megjelenését bizonyítja a Balatontól délre a Kr. u. 2-3. század fordulóján. A bennszülött telepet, vélhetőleg egy környezeti változás következtében, a Kr. u 3. század közepe táján felhagyták lakói. Mintegy száz éves lakatlan periódus után a Kr. u. 4. században újabb megtelepedést figyelhettünk meg a területen, amelyet a felület nagy részén markánsan jelentkező késő római települési réteg és az ebből előkerülő leletanyag jelez. A római hódítás előtt a Balatontól délre eső területek a késő vaskori kultúrát (a régészeti szakirodalomban La Tène D periódusként meghatározott időszakot) képviselő kelta Hercuniates törzs szállásterületéhez tartoztak. Ennek az időszámításunk kezdetére tehető korszaknak jellemző leletanyagát és a hozzá köthető népesség településeit a Balaton déli partvidékétől a KisBalaton mocsarai által körülvett kiemelkedéseken át Somogy megye belső vidékein, illetve Tolna megye nagy területén egyaránt megtaláljuk. A lelőhelyen számos olyan objektumot tártunk fel, amelyekből a kelta fazekasság jellegzetes leletei: a grafitos anyagú, seprűdíszes fazekak és az úgynevezett gombos fülű, behúzott peremű tálak láttak napvilágot. A késő vaskor jellegzetes viseleti tárgyai közül egy hosszú testű, alsó húrozású fibula (ruhakapcsoló tű) és egy bronz övlánc töredéke is előkerült (128. kép). A kelta korszak kultikus életére jellemző leleteket: áldozati gödrökbe helyezett kifejlett szarvasbika vázrészeit (129. kép), valamint kutya- és sertéscsontvázakat is feltártunk.
