Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Bondár Mária–Honti Szilvia–Márkus Gábor–Németh Péter Gergely: BALATONSZEMES-SZEMESI-BEREK

132 BONDÄR MÁRIA-HONTI SZILVIA-MÁRKUS GÁBOR-NÉMETH PÉTER GERGELY való elfordulása alapján alemannak tartható. Fontos hangsúlyozni, hogy a temető északi szárnyán található, melléklet nélküli sírok és az edénymellék­letes férfisír esetében az etnikum hitelt érdemlő meghatározására nincs mód, még ha a temetőben nyugvó személyek egy közösséghez tartoztak is. Arra, hogy a Kárpát-medencébe alemannok települtek volna, nincs törté­neti adatunk. Több adat szól azonban keleti gótok pannóniai (dunántúli) ténykedéséről. A Keletrómai Birodalom támogatásával - részint a frissen ha­talomra kerülő gepidák ellensúlyozására, részint a Pannónia fölötti hatalmuk demonstrálására - 456-ban három király vezetése alatt jelentős, vélhetően több tízezres keleti gót népesség érkezik Pannoniába. Egyik királyuk, Thiudimer és népe a források szerint a Balaton partján foglalt szállást. A ke­leti gótok viharos, háborúskodással teli 17 évet töltenek itt. 473-ban hazatér az addig Konstantinápolyban nevelkedő trónörökös, a későbbi Nagy Theoderik, aki nem sokkal ezután háborúba keveredik a Keletrómai Biroda­lommal, minek nyomán a gótok több ágra szakadva, nyugati irányban el­hagyják a Kárpát-medencét. Zömük Theoderik vezetésével Itáliába vonul, ahol a század utolsó éveiben megdöntik a szkír származású Odoaker keleti germán államát, és Theoderik létrehozza keleti gót királyságát. Nyugaton az 5. század végén a frankok déli irányba terjesztik ki birodalmuk határait, egy­más után legyőzve a tőlük délre lakó germán népeket, a burgundokat, a türingeket és az alemannokat. Az alemannok egy része elhagyja hazáját és dé­len a keleti gótokhoz csatlakozik, amit az Észak-Itáliában keleti gót környe­zetben megjelenő alemann fibulák is mutatnak. Iordanes gót történetírótól értesülünk arról, hogy Theoderik utasítására egy Pitzia nevű gróf helyreállí­totta a gótok uralmát régi hazájukban, Pannoniában. Ez az esemény 504-re tehető, és mértékadó vélemények szerint a Dráva-Száva közén terjeszkedő gepidákkal szembeni egyszeri katonai akciónak tekinthető. E történeti adatokból kézenfekvően adódhatna, hogy a szemesi-berki temető népességének megjelenését ehhez a 6. század eleji eseményhez kös­sük, hiszen, mint láttuk, az alemannok ezzel egy időben, illetve ezt nem sok­kal megelőzően jelentek meg a gót birodalom északi területein. így elképzel­hető lenne, hogy 504-ben a gótokkal együtt alemannok is érkeznek Pannoniába. Ezt a feltételezést azonban több okból sem véljük tarthatónak. 119. kép A 267. sírból előkerült ékszerek és ruhadíszek

Next

/
Oldalképek
Tartalom