Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Kiss Viktória-Sebők Katalin: BALATONSZEMES-BAGÓDOMB

BALATONSZEMES-BAGÓDOMB 115 szentgáli radiolarittömb is. A mintegy 3,5 kg súlyú kőtömb (Id. 5. kép) mérete messze kiemelkedik az eddig ismert nyersanyagtömbök és magkövek közül (T. Biró Katalin becslése szerint mintegy 1000 pengeeszköz készítéséhez elegendő nyersanyagot szolgáltathatott volna), és azt bizonyítja, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrájának legidősebb időszakától már használatba vett szentgáli tűzkőbánya kőanyagához a Balatontól délre élő közösségek nyersanyagtömbök formájában jutottak hozzá (Id. még a kőeszközökről szóló tanulmányt, 267. oldal). Az obszidiánpengékre az Alföld északi részének népességével folytatott kereskedelem révén tehettek szert a bagódombi telep lakói, hiszen ezek nyersanyagának természetes előfordulása igen ritka, a Kárpát-medencében csak a Tokaj-Eperjesi-hegységben fordul elő. Az ott élő közösségek által gyűjtött vulkáni üveg - jórészt feldolgozva - a neolitikum során Középés Délkelet-Európa számos településére eljutott, ugyanakkor a Dunántúl középső újkőkorban lakott településein egyelőre kevés helyen kerültek elő az ebből a nyersanyagból készült kis kópengék. A csiszolt kőeszközök között megemlíthető egy nemesszerpentinit véső és egy kaptafa alakú balta; ezek mellett számos kőbaltatöredék és órlókó is előkerült. Állatcsontból készült eszközöket is használtak: az egyik legjellegzetesebb típust a csontkanalak, illetve a juh- vagy kecskecsont árak és lyukasztók képviselik, de találtunk marhabordából készített simítókat is. A következő időszak összességében nem különül el élesen a legelső megtelepedés horizontjától; a keszthelyi csoport településének nyomai a domb teljes déli oldalán megfigyelhetők voltak (a középső területen ezek metszették a korai falu objektumait). Az egykori település feltehetően a domb egészét elfoglalta: a nyomvonal által érintett szakasz feltárása megmutatta, hogy a környezetéből kiemelkedő alacsony plató széléig nyúltak az objektumok. A domboldal mélyebben fekvő területein már nem találtunk gödröket: eszerint a domb lakott részén, K-Ny-i irányban a falu teljes keresztmetszetéről képet nyerhettünk; északon és délen azonban a nyomvonal határain kívül is folytatódnak a települési jelenségek (101. kép). Az egy régészeti korszakba sorolható 101. kép A lelőhely részlete légi felvételen