Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

Carolles-i időmet jól kihasználtam. Nem koncentráltam magam nagyobb műre, csak a tenger volt rám hatással, a vidék nem inspirált. Amit festettem minden tanulmányszerű volt. A korai vacsorák után minden este lementem a tengerpartra egy kis vázlatot festeni. Naponta új színeket és hangulatokat láttam. Nappal bebújtam a kis gyümölcsösökbe, ahol egy-két juh, tehén vagy ló legelt. A tengernek inkább a partvidékét találtam festőinek hullámos legelőivel, ahol ritkás, szürke fű nőtt és amely a tenger kipárolgásától sós ízű volt. Innen származtak azok a sós ízű juhok, úgynevezett presalé-k, amelyekből a párisi vendéglőkben olyan Idtűnő kottletteket készítettek. A francia sokkal nagyobb becsben tartja a juhokat, mint mi magyarok. Itthon csak szüreti lakomákon szerepel, míg ott a legkeresettebb hús. Néhány ismeretséget is kötöttünk. Egy öreg piktor élt ott Monsieur Le Roux, aki régi tanulmány után ítélve igen tehetséges lehetett. Szép műtermet is épített magának, de nem tudom, talán családi körülményei folytán, egy szép olasz nőt véve feleségül, vagy saját természetéből kifolyólag mind lejjebb szállt ambíciója és akkor már elég gyenge pasztelleket készített és kellemes ember volt és jóindulatú kolléga. Kunjfy Lajos: Esti fényben - Kunfjyné Párizsban 1902-3 k. (olaj) 90