Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

Kunjjy Lajos: Feleségem portré szobra (gipsz) 1908. Eltűnt. náltam egy kisebb akt szobrot és fiamról, aki már 5 éves lehetett, életnagy­ságú fejet, melyet magam faragtam márványba is, hogy ezt is megtanuljam. A kis szobor méltónak bizonyult arra, hogy párisi szalonunk kandallóját dí­szítse. Sajnos mind a feleségem, mind a fiamról készült szobrokat, amikor ingóságaimat Párizsból hazaszállíttattam a háború után, Kehi-ben, a német határállomáson eltüntették. Az akkori még zavaros háború utáni időben, nem kutathattam, hogy hová tűntek el. Utóbb még egyszer hozzáfogtam a szobrászathoz, talán 1921-22-ben, Kisfaludy Stróbl Zsigmond műtermé­ben mintáztam meg jól sikerült mellszobrot fiamról. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom