Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

sikerült őt a grafológiával való foglalkozásra rávenni. Elhozta neki a legkiválóbb grafológiai francia könyvet, amelyet Salberagné írt. Lassan indult meg ennek a tanulmányozása is, de utóbb annyira belemelegedett, hogy a grafológiával ébredt és aludt el. Mikor Magyarországra hazatelepedtünk, már jelentős tudása volt e téren. Egy alkalommal Kosztolnyi Dezső és felesége kérték egy írás grafologizálsára. Megállapította, hogy aid e sorokat írta, adott körülmények között gyilkosságra és öngyilkosságra képes. Kosztolányiék valósággal elhűltek, mikor ezt hallották, mert ez már meg is történ évek előtt. A bemutatott sorok írója egy fiatal költő, megölte feleségét és utána öngyilkos lett. Abban az időben Budapesten még alig foglalkoztak grafológiával és hamar híre terjedt feleségem ezirányú tudásának. Sok házasulandó fiatalember vagy férjhez menendő lány, de még inkább szüleik kérték ki véleményét. Megtörtént, hogy miniszterek kérték ki véleményét fontos funkciókra történő kinevezések előtt. De nagyon előreugrottam időben és vissza kell térnem, hogy 1904 októberében visszatértünk Parisba, ahol állandó lakásunk volt. Célia háztartási alkalmazottunk és fia, Emil nyári távollétünk alatt vidéki kastélyokban helyezkedetek el, de mire visszaértünk Parisba, már rendbe hozták alaposan lakásunkat. És várt bennünket a derék házmesternénk Madame Fleury, kedves fiával, Marcel-al, aid játszótársa volt fiamnak. így ment ez 12 éven át. Rendesen késő este érkeztünk meg és én reggel már mentem a műterembe a rue Bayenbe, ahol a kedves öreg házmester csinált rendet. A göngyölegben hozott új munkáimat kicsomagoltam és ezeket festékkereskedőm vakkeretre feszíttette, a pasztelleket üveg alá tette és elkezdtem mindjárt néhány akt tanulmányt, visszatérendő az exaktabb rajzhoz, ami igen hasznos volt a nyári szabadabb és színvázlatok festése után. Semmi sem olyan jó iskolája a festőnek, mint az aktrajzolás, mert itt nem lehet koncessziókat tenni, a szerves összefüggésnek meg kell lenni. Délután felkerestük, számontartva barátaink fogadási napjait, őket, hogy értesüljenek visszatértünkről és ők is meglátogathassanak bennünket. Elbeszéltük nyári élményeinket egymásnak, a festők bemutatták legújabban készült munkáikat és készséggel jöttek műtermembe, hogy az én újabb dolgaimat megtekintsék. Besnard, Dagnan Bouveret, Lhermitte, La Touche, Lucien Simon, Cottet véleményeit, megállapításait és tanácsait nagy figyelemmel hallgattam, ami kétségtelenül hasznomra volt. Azok a munkáim, amelyekben a magyar jelleg erőteljesebben jutott kifejezésre, különösen érdekelte őket. Ezen szempontból igen hasznosak voltak rám nézve a magyarországi tartózkodások, különösen mikor már somogytúri otthonomban kedvem szerint dolgozhattam. Ez lehetővé vált 1905-ben. 105