Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
A várat az 1440-es évek elején valószínűleg Thúz Péter somogyi alispán, Újlaki Miklós familiárisa építtette. 1464-ben említik először, akkor Thúz Jánosé. János 1481-ig birtokolta a várat, amikor Lakot a Thúzok elítélése után Corvin János kapta adományba. 283 1500-tól Corvin és az egyik familiáris családjának, az Enyingi Török családnak közös birtoka volt. 284 Enyingi Török Imre 1508-ban szerepel a várral. 285 A Törökök 1513-ban a Héderváriaknak adták tovább, 286 akiktől Hédervári Ferenc 1521. évi elítélése után egyfelől a Batthyányak, másfelől Korlátkövy Péter és Ákosházi Sárkány Ambrus kapta adományba. 287 1526 után a szerb származású neves katonáé és egyúttal az utolsó szerb despotáé (1537), Bakith Péteré, akinek utódai azután hosszú ideig e várról használták előnevüket. Tőle 1532 táján komolyabb ostrommal nagy riválisa, enyingi Török Bálint foglalta el. 1542-től Báthory Andrásé, de 1548-1549-ben Korlátkövy leányai leányágon megkapták. így a Székely és a Nyáry család lett ideiglenes tulajdonosa. 1550-ben Tahy Ferenc előbb a várat, majd 1559-ben ő és neje, Zrínyi Ilona a vár tartozékait is megvették. Már az 1540-es évektől rendszeresen támadták a törökök a várat. 1543-ban Martonfalvy Imre felesége menekült a várba a felvonuló török csapatok elől. 1546ban 12 lovas és 16 gyalogos szolgált az erősségben. 288 Hóvári János szerint Magyar Bálint a laki (Öreglak) várnak is gondját viselte. „Naszuh ben Abdullah a feljelentésében laki várkapitánynak nevezte Magyar Bálintot. Laki kinevezése talán az 1547:3.te. végrehajtásával áll kapcsolatban." Magyar 1551-ig lehetett laki várkapitány 289 1555-ben mint castrum-ot Baracskay (más forrásokban Derecskey) Pál birtokaként említik, 290 de ebben az évben a török elfoglalja és megerősíti. 1556-ban és 1558-ban is említik. 1553-ban is szerepel a laki eastellum, amikor Magyar Bálint tudatta Nádasdy Tamással, hogy „a törökök Lak és Somogyvár alatt portyáztak s Lakról még a kapuőrzőket is elvitték." 291 Az 1580-1581. évi koppányi szandzsákösszeírás szerint 4 vlah falu volt a laki náhijéban. 1588-ban Hüszein bég ziamet birtoka, bár 1559-ben - kettős, török-magyar birtoklásnak köszönhetően - még Tahy Ferenc is Lak földesuraként szerepelt. 292 1592-ben elfoglalják a magyarok, de 1600-ban újra török kézben van, mert 1599-ben a Budáról Kanizsa ellen vonuló török sereg a kiürített várat birtokba vette. Hegyi Klára szerint 1613-ban őrsége 31%-ban keresztény 1661-ben a magyarok ostromolják. 1664-ben Evüa Cselebi szerint „igen nagy és erős vár". Végül: 1686-ban a törökök harc nélkül ürítik ki. 293 A 17. század végén Lak összeírásánál szerepel: „arx déserta antiqua Lak" vagy „arx diruta", vagyis a rom várat említik. 294 1700 körül említik Lack Schloss-t. 295 1812-ben a helységet Nagylak-ként említik, ahol „még most is láthatók egy kastély eléggé magas romjai, melyből - jóllehet egy hatalmas nádas vette körül - földalatti út vezetett... a szomszédos Kupa vezér várába." 296 1964-ben írják róla: „a templomtól keletre a nagypince mögött halmok vannak, várárokszerűen mélyedéssel körülvéve". 297 Magyar Kálmán 1974-ben a templom, a pince és a sütőüzem mögött DK-re fekvő szántóföldön megtalálta a sáncárok maradványait, ahol jellegtelen, középkori kerámiákat is gyűjtött. A vár helyén egy késő középkori kapát is talált. 298 1979-ben Sándorfi György topográfiai adatok alapján tatárjárás előtti időbe valószínűsítette. 299 103
