Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

éves Ferenccel úgy, hogy örökösök nélküli elhalásuk esetén birtokaik kölcsönösen egymásra szállnak. Nem akarjuk folytatni ezt a bonyolult és szövevényes birtoktörténetet. A lényeg az, hogy Bornemissza János, (aki 1490-ben a megözvegyült Forsterné, Csapi Ilonát vette feleségül!) 1527-ig mind Berzencét, mind Szenterzsébetet birtokolta a két kastéllyal együtt. Ettől kezdve Szenterzsébet kastélya gyakorlatilag nem szerepelt. Maga Erzsébet falu még 1536-ban is létezett.

607 Szenterzsébet kastély a települése és temploma is fennmaradt, mert 1699-ben is említik.

608 A török ellenes végvári küzdelmekben már csupán Berzence vára játszik jelentős szerepet. (Ld. Berzence-Vár) Szenterzsébet várkastély helyét nem ismerjük Valószínűleg Berzence, Szenta és Nagyatád között kereshetjük. Ezzel kapcsolatban a Berzence területén lévő Jalszina helynév is felmerült.

609 SZENTGYÖRGT- Vár 1555-ben Nádasdy Tamás a castellumok felsorolásába (Balaton) Szentgyörgyöt is bevette, tulajdonosként néhai Sulyok Balázst és Istvánt jelölte meg.

610 Ennek a listának alapján Solymosi László Segesd és Szenyér közé helyezte a szentgyörgyi várat.

611 Hóvári János szerint Kanizsa körzetében már csak a török hódoltságba mélyen benyúló Fonyód, Kéthely Balatonszentgyörgy és Komárváros maradt magyar kézen.

612 \eress D. Csaba viszont a következőket írja: „Zalavártól északra kb. 10 km-re, a Zala folyó szigetén álló Szentgyörgyvár, vagy Békavár, is része volt a Balaton délnyugati térségében lévő végvári rendszernek A zalabéri Horváth család birtokát képező kis erősség a Zalahídvégnél a Zala folyót átlépő út biztosításában játszott szerepet." 1565. szeptember 23-án Csánybol írta Csanyi Ákos tiszttartó Nádasdy Tamásné Kanizsai Orsolyának: „...ma hajnalban lövések esnek túl a Balatonon Sulyok Balázs csináltatott volt egy kastélyt Szentgyörgyön kibe Pethő Mihály lakik vala az török ara ment meg vette \aday Zsigmondot Horváth Andrást feleségekkel gyermekekkel benne voltak több nemesek is az házat mind falustól meg égették látam az füstöt, az nagy szélbe soha az Balatonon az én embereim által nem mehetenek, hogy bizonyt írhatnék nagyságodnak mennyi volt az török és mennyi keresztényt szegényeket el vitte, az én kevés somogyi jószágomat szinte mellette volt valami ott jártak szegények, három emberem vagyon oda valami bizonyt hoznak nagyságodnak meg irom.. ,"

613 A balatoni végvárakkal foglalkozó szakirodalomból tehát két Szentgyörgyvárra kapunk adatokat. Az egyik a Zala folyó szigetén, a Horváth család által épített kis vár: Szentgyörgy- vagy Békavár, míg a másik a Sulyok Balázs által emelt Szentgyörgy (ma Balatonszentgyörgy) kastély lehetett. Ez a somogyi vár 1566 után már nem szerepelt a forrásokban.

614 Az Aradi Csilla vezetésével 2003-ban Balatonszentgyörgyön végzett régészeti kutatások még nem találták a nyomát. László István (Balatonszentgyörgy) helytörténeti kutatásai szerint a mai temetőben lévő egykori középkori templom megerődített helyén lehetett a várkastély Ugyanakkor 170