Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Az egész Várdombot fák takarják. A dombtető hossza 85, legnagyobb szélessége 57 m, területe 0,31 ha.. A várat Kiss Gábor szerint először Zsigmond 1406-ban kelt oklevele említi,

60 de Horváth Richárd az adatban csak a település vámjáról tud.

61 Ekkor a Pécz nembeli Berzenczei Lórántfi György tulajdona. 1444-ben Demeter berzencei castellanus szerepel, ez a vár első biztos említése.

62 1448-ban Hunyadi János és Garai László serege táborozott a vár alatt, valószínűleg ostromolták is.

63

1468-ban már Szenterzsébeti Forster György tulajdona (lásd. Szenterzsébet-Vár). 1473-ban „castellum et fortalitium Berzencze", 1481-ben castellum Berzencze Bornemissza Jánosé zálogban.

64 1486-ban és 1490-ben Forster György özvegyének, Csapi Ilonának kezébe került a castrum in facie possessionis Berzencze. О férjhez ment Bornemisszához, így került a vár Bornemissza tulajdonába, de 1527-ben már kerecsényi Szalay János pozsonyi ispán a tulajdonos.

65 1532-ben és 1545-ben a Majláth család tulajdonában van.

66 Az 1541 utáni évtizedekben itáliai hadiépítészek erődítették meg.

67 1547-ben 100 fős huszárcsapat élén Horváth Márk állt a várban.

68 1555-ben castrum, a Szalay családé.

69 A vár hadászati és kereskedelmi szempontból is fontos utak csomópontjában feküdt, 1556-ban a pozsonyi országgyűlés foglalkozik megerősítésével. Az 15551556. évi dél-dunántúli hadjáratok után a vár őrségének fizetésében a stájer rendek is komolyan kivették részüket. így lett Berzence a Szigetvár hátországában kiépült stájer fizetésű várvonal része. 1556-ban a tulajdonos Szalay Kelemen 25, 1557-1558-ban 30 gyalogosnak, majd 1559-ben 25 délszlávnak és Zrínyi 50 huszárának járt stájer zsold. Igen fontos hely volt, hiszen a török időkben, 1570-1590 között szerepelt az úgynevezett átkelési adója.

70 1566-ban őrsége Szigetvár eleste hírére elhagyta a várat. A török ekkor felgyújtotta, majd lerombolta, de 1570-ben mégis megerősítette. 1567-1568-ban már Berzence náhije központja,

71 1577-ben is török járási székhelyként szerepelt.

72

15 74-ben Zrínyi György kanizsai főkapitány megtámadta. 1569-ben 379, 1573-ban 273 katona, majd 1577-ben - egy keresztény kémjelentés szerint legalábbis - 225 lovas és 300 gyalogos alkotta a török őrséget.

73 1581-től, pár évig, a segesdi és a babócsai náhijével együtt önálló, úgynevezett részszandzsákhoz tartozott.

74 Hegyi szerint katonai erejével ugyancsak Szigetvárt mentesítette. 1589ben ismét Zrínyi György támadta sikertelenül, majd 1594-ben rövid időre el is foglalta a várat. Március 22-én rajtaütésszerűén rohamozták meg a várat. 23-án a török kapitulált a szabad elvonulás fejében. Jelentős élelmiszer és lőszer került a magyarok kezébe. Megkezdődött a vár újjáépítése, ami hosszú hónapok alatt sem fejeződött be, így a török 1600 táján könnyen visszafoglalta.

75 Az 1618-19. évi zsoldlajstrom szerint a török őrség 379 emberből állott. Az 1664. évi téli hadjáratban Zrínyi Miklós ismét rövid időre visszafoglalta a várat, ebből az évből maradt fenn a leírása és ábrázolása.

76 A vár ostroma januárban három napig tartott, ami után a török megadta magát. Esterházy szerint magas dombon, természettől mély és széles árkokkal rendelkezett. Régi szokás szerint fából készült bástyáit földdel döngölték. Ugyanebben az évben - azt ostrom 38