Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

KAPOSMÉRŐ - Vár Mére 1555-ben szerepelt Nádasdy Tamásnak a somogyi végházakról készített felsorolásában.

496 Kaposvár szeptember 17-én történt elfoglalása után a mérői várat a magyar őrsége felgyújtotta. Dzselálzáde Musztafa azt írja, hogy „a Kaposvár mellett lévő Mere nevű párkányban pedig négyszáz lovas volt... azon éjjel felgyújtván a párkányt, összes háznépeikkel Kaposvárba mentek és eltorlaszolták a kapukat."

497 Kaposvárhoz való közelsége miatt török kézre került. A várkastély a Mérey illetőleg az Osztopáni Perneszy család birtokán lehetett. 1369-ben említették Mere birtokon János kúriáját, vagyis az egyik Mérey János udvarházát.

498 Ekkor volt itt a Mérőről később Merevnek nevezett család birtokosztálya.

499 Ez a család a helységről: Meiri (1138), Merey (1265), azaz Mérő helynévből vette a nevét.

500 1448-tól lettek itt birtokosok az Osztopáni Perneszyek. Az Újlaki bizalmas köréhez tartozó család fontos embere, Osztopáni Perneszy Pál a királyi kúria jegyzője, majd 1444-ben somogyi szolgabíró, 1447-ben választott bíró. 1448-ban Garai László alnádornak nevezte ki.

501 1464-65-ben már Újlaki Miklós vicebánja. Fia, Perneszy Zsigmond, mint Újlaki Miklós tanácsosa, 1471-ben jelen volt ura végrendelete megírásánál. Az ekkor felemelkedő középnemes család a Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett.

502 Később a Báthory család szervitorai közé tartozó Perneszyek a Somogy megyét ért első török támadás miatt 1544-45-ben, majd 1555-ben elvesztették itteni birtokaikat.

503 Dél-Somogyba kerültek, ahol a török elleni védekezés megszervezését végezték. A család egyik tagja, Perneszy Farkas 1559-től a babócsai vár kapitánya volt. Az 1550-es évek végétől Zrínyi Miklós szervitorai voltak. Utóbb Zalalövő birtokosaiként tűnnek fel.

504 A mérei várat 1555-ben, mint castellum-ot nemesek birtokában említi Nádasdy Tamás.

505 A középkori vár helye ismeretlen. Kaposmérő belterületén található vizenyős területen a Békavár nevű rész. Közelében, a régi katolikus iskola helyén falmaradványok, sírok kerültek elő.

506 A Cingetői ároknál, a Kaposvár-Somogyszob és Kaposvár-Barcs (megszűnt) vasútvonalak által bezárt szögben, az elágazási ponttól DNy irányában kb. 600 méterre lévő dombháton, 100 x 150 méteres területen középkori kerámiaanyagot találtak.

507 KŐRÖSHEGY- Vár Széchenyi György, az egervári és pölöskei végházak főkapitánya, Szentgyörgyvárnak és a hozzá tartozó jószágok ura, a kanizsai keresztény táborból 1688. augusztus 26-án kelt levelében írt a „Kőröshegy nevű kastély -és faluhelyünkről".

508 Az 1688-ban említett kastélyt 1780 körül a ma álló épület helyén barokk stílusban átépítették. 1532-ben még nem lehetett megfelelően erődített a hely, mert ecsedi Báthory András emberei (a 15. század második felében épített) ferences kolostor159