Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
Koroknya (Korotna)-vár Magyar Kálmán 1970-ben járta be a területet. A var Nagybajomtol K-EK-re 6 km-re van. A közelsége miatt néha Somogysarddal és Ujvarfalvaval kapcsolatban is szerepel. 254 Legjobban a Somogysárdról Újvárfalvára vezető országúttól Ny-ra, 450 m-re közelíthető meg, 300 m hosszú, 150 m széles mesterséges tó ÉK-i szélén. A vár alaprajzilag téglalap alakú, mély és széles árokkal körülvéve. A belső terület erősen bolygatott, szinte az egész területet mély gödrök, árkok teszik áttekmthetetlenné. Tégla- és kőtörmelék hever mindenfelé, álló falat nem látni. Matuszka József kaposvári tanár sok évvel ezelőtt vázlatosan felmérte, rajzában bizonytalan körvonalú falakat is ábrázolt. Ezek eredetét nem ismerjük, jelenleg nem lehet a felszínről falakat megállapítani. Az erős bolygatás miatt a vár eredeti felszíne csak bizonytalanul állapítható meg, ezért a felmérés a domborzati viszonyokat csak nagy vonalakban tudta követni. A vár központi, legmagasabb része a K-i felében van. Ny-i része enyhén lejt az árok széléig. Négy sarka kissé kiugrik, ebből sarokbástyára következtethetünk, de biztosat csak ásatással lehetne megállapítani. A várárok jó állapotban van, eredetileg nyilván mélyebb volt. Szélessége 18-24 m között váltakozik, mélysége 5-6 m. Az É-i sarok mellett bejárat gyanánt az árkon töltés vezet át, ez nyilván újkori. Az árok a vár DNy-i sarka alatt közvetlen összeköttetésben van a tóval, annak vize ma is mélyen benyomul az árokba, közel fele víz alatt van. Avar története Solymosi László alapján, 255 röviden: Korotna falut 1345-től említik, birtokosa a Korotnai család volt. A család legjelentősebb tagja Korotnai János (kb. 1430-1497) 1466-tól nádori ítélőmester volt. О építtette a várat, feltehetően 1466-1483 között. Kubinyi Andrástól tudjuk, hogy amíg a nádor Budán, addig Korotnai vele egyidőben adott ki oklevelet a Somogy megyei Korotnán a nádor, azaz közvetien felettese nevében. Korotnai János pedig 1466-1497 között több nádor alatt folyamatosan ítélőmester volt, így több oklevele kelt Korotnán. A vár első okleveles említése 1509-ből származik. A Bakócz rokonság, a Lengyel család is tulajdonosa. 1546-ban 50 huszár és 20 gyalogos, 256 míg 1553-ban 250 magyar lovas volt a várban, utóbbi évben Allya Mátyás és Nóvák János vezetése alatt. 1556 előtt 20 lovast a stájer rendek fizettek. 257 A 16. század közepétől végvárként szerepelt. Híres kapitánya volt Allya Mátyás, aki 1554-ben török fogságba esett és rövidesen meg is halt. Ezután Zrínyi Miklós vette át a várat. 1555-ben mint cmtrum-ot a néhai Allya Mátyás birtokában említik. 258 Ebben az évben a törökök az üresen hagyott várat elfoglalták, de 1556 augusztusában a keresztény csapatok ostrommal visszavették, majd lerombolták. így került a törökök kezébe, akik uralmukat a 17. század második felében is megtartották. Evlia Cselebi is látta a várat 1664—1666 között. Két díszes, reneszánsz faragott kő (az egyik Mátyás címerével) származik a várból. 259 1665. év körüli pénzleletről és vaseszközökről tudunk erről a helyről. 1698-ban már romként említik. 1812-ben megemlítik: „látható itt még egy sánccal körülvett várkastély helye is." 260 93
