Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

A vár területét a Ny-i és É-i részen mesterséges árok, míg K-ről szakadékos part­tal rendelkező vízmosás, az egykor magas vízállású, mocsaras szélű Kátyó-patak védte. Az elpusztult uradalmi központ várára az egyik 1740-es uradalmi összeírás is utal: „Keő vára Helly-ségben az Urasságnak nintsen, hanem, hogy valaha szép kas­tély lehetett, annak mind elpusztult és leomlott mindpenigh még fönn álló réghi keő fa­laiból, s körülötte most is mégh látható árkaibul ki tetszik, elítélhetni.. .Ezen kastélnak réghi kú Falay, körülötte levő Árka is megh tetszenek, az Falunak napnyugati Végén kívül.. A régi kastély területének nagyságára utal, hogy a Kastély helyen palánkkal kö­rülvett réth kert van, mintegy 30 kaszásra való". A várkastély rommaradványát a 18-19. századi térképek nem ábrázolták. 1812­ben leírták: „A mezőváros és a szőlőhegy között kitetszenek egy mély négyszög­letes sánccal körülvett, kőből épült várkastély alapjai" 242 Az 1864-ben készült jegy­zői leírás szerint... „Marcali nevezetessége közé tartozik a város délnyugati részén, a megyei magtár mögötti emelkedésen található vármaradékról elnevezett Vár­szög." Az 1740-ben még fennálló kastélyfalakat 1884-ben simították el szántó­földdé. Magyar Kálmán az 1970-es évektől folytatott régészeti helyszínelések során megállapította, hogy a Jókai u. 25. sz. háztól Ny-ra 40-50 méterre már az un. Várkert húzódott. Néhány házzal odébb téglafal maradványok és boltíves kazama­ták kerültek elő. A 19. század közepén még meglévő ulánus laktanyát és a környék jobbágyházait a kastély tégláiból építették. 243 A Várdombon lakók szerint a falakat 1890 körül teljesen elbontották. A szán­tófölddé alakított területen ezután is találtak kerámiát, csontokat. Nagy Ferenc helybeli lakos nagyapja egy lándzsahegyet, míg mások ezüst pénzeket gyűjtöttek össze. Egy vaszabla, egy lópatkó, III. Zsigmond lengyel király ezüst garasa, vala­mint több 17. századi érem a Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményébe került. 1972-ben Horváth Istvánék (Jókai u. 10.) a házuktól D-re egy Ny-K irányban futó, 2,5 m hosszú téglafalat találtak. A habarcsba rakott, 1,2 m széles téglafal mel­lett állatcsontok, kerámiák is előkerültek 2-3 m mélységben. Az említett ház mö­gött 40-50 méterre D-i irányban az egykori vizesárok nyomát is felfedezhetjük. A helybeliek megfigyelése nyomán kiderült az is, hogy a várkastély Ny-i fala a Jókai u. 16. sz. ház telkén állhatott. A falhoz kívülről csatlakozó sáncrész ma is megtalálható. A DK-i várárokba a Széchenyiek egykori cselédlakásai épültek. Az építkezés során „téglafal maradványok és üreges mélyedések" kerültek felszínre. 244 A régészetileg is jól körülhatárolható, elpusztult kastély a mai város központjától kb. 1 km-re állt. Az adatok szerint téglából és kőből épülhetett, 1526 után palánk­kal erősíthették meg. (Érdekes szájhagyományt sikerült feljegyezni, mely szerint a régi marcali várkastély köveit csónakokon szállították Marcaliba, a Balaton keszt­helyi oldaláról.) A fentiek alapján igazolhatónak látszik, hogy itt állott a Marczalyak 13-14. szá­zadi udvarháza, illetőleg a 15-16. századi Marczaly-Báthory 245 - vár, várkastély is, a tőle 800-1000 méterre lévő mezővárostól elkülönülve. A mezőváros házsorai az 1970-es évekbeli várostól 5-600 méterre K-re kezdődhettek. 246 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom