Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
Vár (Magtár) Kastélyosdombó község belterületének ÉNy-i szélén, egy mellékutcában, sűrű, nehezen áttekinthető erdővel borított kis dombon vannak a vár nyomai. Az árok majdnem teljesen még látható, bár nagy részét szemét borítja. A vár területén az újkorban magtárat építettek és ezzel kapcsolatban a D-i oldalon feltöltötték a várárkot, ennek helyén ma aszfaltozott kocsiút vezet. A magtár ma már nem áll, csak a romhalmaza borítja el szinte a vár egész területét. A vár eredetileg valószínűleg négyzet alakú volt, árokkal körülvéve, amely a Di oldalát kivéve, ma is látható. A belső terület Ny-i szélén egy újkori, felhagyott jégverem gödre mélyed a földbe. A vár épületeinek, falainak esetleges nyomait az újkori magtár romhalmaza miatt nem lehet elkülöníteni a felszínen. 218 Az árok mélysége 1-1,5 m. A vár teljes területe jelenleg 55 x 39 m, 0,18 ha. Az árkon belüli terület 35x27 m, 0,1 ha. A várra közvetlen adatunk nincs. A 15. század második felében Dél-Magyarországon két, egymással nem rokon, de azonos vagyoni és ennek megfelelő társadalmi szinten álló Dombai család élt. Az egyik a tolnai (ma Dombóvár), a másik a somogyi (ma Kastélyosdombó) Dombóról nevezte magát. 219 A somogyi Dombai család törzsbirtoka a Drávától hosszan felnyúlt E felé, érintkezvén a szigetvári uradalom falvaival. Dombai Miklós, Újlaki Miklós megbízható embere, Kastélyosdombó ura az 1450-as években felesége örökségeként megszerezte Somogy Ny-i sarkán a Drávánál lévő zákányi uradalmat (ld. a zákányi várat!), illetőleg ő építette fel a gyékényesi castellumot, azaz várkastélyt (ld. a gyékényesi várat!). 220 Nyilvánvalónak látszik, hogy ekkortájt a Dombaiak törzsbirtokának központjában is állhatott egy várkastély Dombai Miklós ugyanis a középnemesség legfelső, mármár bárói szintet elért réteghez tartozott. 1452-1458, majd 1473-1474 között somogyi alispán, vagyis Újlaki Miklós somogyi ispán helyettese, familiárisa. 1455ben ilyen minőségben baranyai alispán. 1459-ben Újlaki lázadása idején negyedmagával macsói bán. 1461-ben nándorfehérvári kapitány és macsói bán. 1462-ben dalmát-horvát bánként még mindig a bárók között találjuk. 1471-ben raholcai várnagy, majd 1473-ban Újlaki szlavóniai vicebánja, 1474-ben somogyi alispánja, végül berzevicei várnagy Ekkor boszniai nádornak nevezik. Tehát 1475-1476-ban Újlaki, mint boszniai király reá, mint az egyik legtapasztaltabb kormányzati szakemberre bízta Bosznia kormányzását. Újlaki brezovicei vagy berzevicei vára Dombai birtokközpontjával, (Kastélyos) Dombóval szemben, alig 15 km-re a Dráva jobb partján feküdt. Dombai Miklós új birtokának, Alsó-Zákánynak (ma Gyékényes) területén engedély nélkül novum fortalitium seu castellum-ot emelt, amely 1458-ban állt. 221 Elképzelheteden, hogy a dombói (Kastélyosdombó) birtokközpontjában ne lett volna kastélya. A következő adatunk már a 17. századba visz minket. 1687. június 28-án leírták a Nádasdy javak között a dombói kis méretű, többtornyos erősséget, az egyik torony kétemeletes volt 222 77
