Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Kapos(zselic)szentjakab - Vár A kaposszentjakabi bencés apátság, a később várrá átalakított Szentjakab romja Kaposvár DK-i határában, a Kapos-völgy D-i oldala felett kiugró löszös dombháton fekszik. Oldalai meredekek, D felé a dombhát folytatódik. Az 1960-1966 között Nagy Emese vezetésével folytatott feltárás során a domb tetejének az É-i végén egy kis nyolcszög alakú kápolna, míg attól D-re 20 méterre a kolostor és templom alapfalai kerültek elő. D felől a templomhoz csatlakozó kolostor kerengős, központi udvaros elrendezésű volt és különböző lakóépületek csatlakoztak hozzá. A kolostor K-i zárófalán kívül, ahol a felhalmozott ásatási földanyag miatt a régészeti kutatás nem terjedhetett ki, a műemléki helyreállítás során még egy külső kerítés, illetőleg védőfal részletei kerültek elő, valószínűleg a várkorszakból származó megerősítés maradványa. Erről az utolsó periódusról e külső védőfalon kívül fegyverek, lószerszámok, sarkantyúk, szabad tüzelés nyomok, eldobált állati csontokkal és késő középkori kerámiatöredékekkel kevert vastag hamuréteg is mutatják, hogy a várként használt kolostor beépítetlen, szabad térségeiben katonaság tanyázott.

185 Az 1061-ben a Győr nemzetség által alapított és a középkor folyamán a nemzetséghez tartozó Szerdahelyi Ders-ág

186 kegyurasága alá tartozó bencés apátság a 16. században erődített kolostorként, azaz várként szerepelt.

187 1500-ban már említették az apátsági várnagyot, a castdlanus-t. 1548-ban a helytartótanács tervezete, majd 1555-ben Nádasdy Tamás Kapós, illetőleg a közeli Mére (Kaposmérő) várával együtt Szentjakabot is említi, szerdahelyi Dersffy István birtokaként,

188 de ebben az évben a török elfoglalta. Dzselálzáde Musztafa ekkor azt írja „midőn az ehhez közel fekvő Szent-Jakab nevű vár közelében megállapodtak, a benne lévő, gyehennára való gyaurok - mivel nem volt elég erejök megbirkózni a győzelmes sereggel - futásra vévén a dolgot, sötét éjjel szétfutottak és üresen hagyták a várat." 1561-ben Szentjakab továbbra is a török kézben lévő várak között szerepel. 1664—66 között Evlia Cselebi mint török végházat említette. Egy 1695-ös írás (az akkori Kaposvártól 1 km-re lévő) Ivánfával kapcsolatban megemlékezik arról, hogy „egy Szent Jakab nevű puszta vár is tartozik hozzá, melyet a Dersffy család bírt, mint örökséget."

189 73