Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
rokon értelmű várad. Ennek lenne szerinte a megfelelője az udvar/curtis szó is. 178 Ilyen értelemben vehető a tárgyalt helység egy újonnan épített Árpád-kori udvarház, vagy erődített nemesi lak helyének, illetőleg későbbi településének, amely az Újvárhoz, azaz Kaposújvárhoz tartozott 1443-ban. Ilyenformán a Tamási család kihalása után - a Héderváriak és a Szerdahelyiek helyett - az itteni uradalmat elfoglaló Újlaki Miklós kezébe került. Újlaki 1444-től Somogy vármegye ispánjaként, erdélyi vajdaként, majd bosnyák királyként szinte korlátlan közigazgatási és katonai hatalommal bírt. 179 Források arról nem tájékoztatnak bennünket, hogy itt, Újlakon, kastélyt, vagy erődítményt épített volna valamelyik Újlaki. 1812-ben viszont azt jegyezték fel, hogy „látható itt a Kapós folyó mentében egy elpusztult vedmúvekkel körülvett vár, amelyről azt tartják, hogy Újlaki Lőrinc herceg építette." 180 Pesty Frigyes 1864. évi adatgyűjteményében is azt írták, hogy később Újlaki „főlakja", és vára volt itt és Ulászló alatt, amikor a királyt ökörnek nevezte, 181 leromboltatott. 1495-ben a király nevében bevették a közelében lévő kaposújvári (ma Kaposvár) várat. Lehetséges, hogy ekkor az itt (egyelőre csak feltételezett) udvarházat is megostromolták. Megjegyzendő, hogy Újlak falu először a Kapós vizén túl, a jobb part felett mint urasági lak a régi vár romjain, mint helység a hegy oldalában épült." 182 A ma álló kastélyt gróf Somssich Pongrác építtette 1831-ben. A kastély melletti tornyot gróf Somssich József emelte a hajdani, úgynevezett Újlaky-vár tornyának alapjára. A tornyon a következő feliratos kőtábla látható: „Super ruinas castri Laurent П. Újlak)/ erexit Josephus ex comitibus in Sárd." Az egykori leírás szerint a kastélydombot sáncmaradványok övezik és Hunyadi Mátyás korabeli pénzeket, fegyvereket, sarkantyúkat és egy puskaporoshordót találtak. 18 з Kaposújlakon manapság is szerepel a dűlőnevekben a Szarkavár és a ,yár aj ja" helynév 184 66
