Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Somqgyszentimrepmzta - Vari-domb A várat több helyen említik.

170 1960-ban Nováki Gyula járta be a várat Répay Lajos (Kadarkút) vezetésével és már akkor vázlatosan felmérte. Kadarkút központjától E-EK-re 4 km-re, az országúttól EK, majd DK irányban vezet az egykori vasúti töltés, ma kocsiút. 1,5 km után érünk a Vári dombbal egy vonalban, amely innen D-re párszáz méterre emelkedik. A vár keskeny, E felé kinyúló hegynyelv végén van, három részre oszlik. Az E-i végében lévő első várrész keskeny domború, természetes gerincet mutat, pereme elmosódott. E-i végében 5 m átmérőjű, 3 m mély újkori eredetű gödör van, egy kisebb gödör a közepe táján is van. E várrész hossza 42, szélessége kb. 8 m. 10-12 méterrel alacsonyabb szinten sánc veszi körbe, de többnyire csak terasz alakjában mutatkozik. A második, középső várrészt két árok, köztük egy sánc választja el az előzőtől. A plató pereme jól körülhatárolható, hossza 13, szélessége 8-9 m. É-i végében itt is mély, újkori gödör látszik. Ezt a várrészt is sánc veszi körbe, 10 méterrel alacsonyabb szinten, ugyancsak többnyire terasz alakjában. A második és harmadik várrészt ismét két árok, köztük egy sánc választja el egymástól. Ezen utolsó, harmadik várrész platójának hossza 27, szélessége 15 m. A hegygerinc D-i folytatásától az előzőknél sekélyebb árok választja el. K-i aljában 6 méterrel alacsonyabb szinten elmosódott, alig 1 m széles terasz kíséri. Ny-i aljában nincs határozott terasz, esedeg az itt húzódó keskeny ösvény jelzi ennek a helyét. Az utolsó árkon túl már a természetes hegygerinc folytatódik D irányában. A hegygerinc aljában az 1960-as években egy forráshoz kapcsolódó hosszabb (legalább középkori?) agyagcső maradványát figyelték meg. Ez vezethette a várba a forrásvizet. A teljes vár hossza 180, átlag szélessége 55 m, 0,77 ha. A három várrész területe összesen 0,08 ha. Történeti adata nincs, jellege alapján középkori. 63