Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Vár (Alsó-Zákány) A vár ma Gyékényes község határába esik 146 , de a középkorban Alsó-Zákány oppidum-hoz tartozott. Gyékényestől Ny-ra, Zákány K-i szélétől keletre 2,5 km-re, a Dráva széles, sík völgyében egy megközelítőleg négyzet alakú területet erősen szétszántott, de felismerhető árok vesz körbe. Az árok külső oldalát sánc kíséri, melyet a földművelés teljesen szétlapított. Középen, a sík környezetből alig 1-1,5 m-re emelkedik ki a vár belső területe, szélei a szántás miatt nem állapítható meg pontosan. D-i és ÉK-i sarka kissé kinyú­lik, feltehetően kiugró bástyákat jelentenek. Teljes területe kb. 140x130 m, 1,32 ha. Belső területe kb. 37x36 m, kb. 0,11 ha. Első említése 1458-ból novum fortalitium seu castellum in facie possessionis Alsozakan-ként szerepel. 146 1476-ban castellum in Alsozakan-t említik. A források szerint 147 Dombai Miklós somogyi alispán, majd macsói és horvát­dalmát bán építette az 1450-es évek elején. 1450-ben Zákány város részei, vagyis az ottani uradalom fele felesége (Zákányi lány) örökségeként lett a Dombaiaké. Az ekkor nagy hatalmú Újlaki familiáris-^ másik, a Marczaly részeket is magának fog­lalta el és a Marczalyak területén építette fel az új kastélyát. (Ld. Kastélyosdombó­Vár) 1478-ban még mindig a Dombaiaké a kastély és a birtokrész, melynek egy ré­sze az Imreffyeké lett. Később a Zichyek és a Batthyányak a birtokosok. 1986-ban Magyar Kálmán, 148 majd 1988-ban Németh Péter 149 járta be a Török­kastély vagy Kastély néven ismert lelőhelyet. A ma is jól látható sánc és árok terü­letéről középkori kerámiákat és egy ezüst I. Ferdinánd érmet találtak. A sánctól E­ra, a Dombó-patak mellől is kerültek elő középkori kerámiák. Azóta is jutottak a Kaposvári Múzeumba onnan tárgyak (középkori kerámia, vaskés és két vaseszköz (fegyver?) töredéke, legutóbb 1998-ban. 150 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom