Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
la bizonytalan, de a terepalakulatokból nagyjából kikövetkeztethető. DNy-i oldalát a D-i bástya visszakanyarodása után az itteni kb. 1 m magas rézsű vonalában tételezhetjük fel. ÉK-i oldala azonban egyáltalán nem látható, valószínű, hogy az E-i sarokban lévő kis rézsű ezt jelzi. A vár ENy felől a Balaton fölé magasodó meredek partra támaszkodott, itt azonban a vasút építésekor meredek rézsűt vágtak le, ezért ez az oldal már nem az eredeti alakját mutatja. A vár területének közepén 1900 körüli földszintes épület, lakóház áll, K-i szélén pedig egy kisebb gazdasági épület. A vár belső területének egyik oldala, a DK-i, mérhető, kb. 50 m. Megmaradt hossza a vasút feletti rézsűig 37 m, eredetileg azonban hosszabb lehetett. A vár első említése 1543-1544-ből ismert, amikor itt a törökök palánkerődöt építettek.38 1578, 1582- és 1583-ban említik. 1589-ben Berenhidai Huszár Péter pápai vicekapitány támadta meg. 1592-ben a magyarok, Pálffy Miklós vezetésével elfoglalták rövid időre. 1599-ben és 1600-ban, majd 1603-ban ismét magyar kézen volt. 1600-ban a Budáról Kanizsa ellen vonuló török sereg útközben ostrom alá vette és egynapi ostrom után a védőket leölték. Hegyi Klára szerint 1613-ban itt a török őrség 52%-a keresztény 1625-ben a gyarmati béke miatt a törökök kiürítették a várat, ezt követően a magyarok lerombolták. 1644-ben újra török vízivár, amelyhez legalább 60 hajó tartozott. Evlia Cselebi szerint 1664-ben „erős és meredek vár". A török 1686 szeptemberében kiürítette. 39 2. Temető Balatonszemes temetőjének az országút felé eső szélén 5 m magas, kerek, mesterséges domb emelkedik. A temető sírjai az alját körbeveszik, néhány sír a domb magasabb részén található. Tetejének D-i és K-i fele kissé domború, 17 m átmérőjű platót képez, a szélén kőkereszttel. A plató ENy-i fele azonban 1-1,5 méterrel alacsonyabban van, ez az itteni sírok kialakításának a következménye. A sírokkal sűrűn betelepített temető a dombig terjed, Ny-i és ENy-i aljában a temetőkerítés, azon túl az országút következik. A környezet eredeti állapotára csak a dombtól D-re és DK-re eső füves terület alapján lehet következtetni. Itt ugyanis nincsenek sírok és egy betemetett árok igen gyenge, alig sejthető nyomait látni, amely eredetileg az egész dombot körülvehette. A dombra történeti adatot nem ismerünk. 40 Feltehetően „motte" vagy a törökkorban gyakori úgynevezett góré típusú vár volt. A domb alapátmérője kb. 50x60 m. ш
