Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

538 Jáger2001.44. 539 Csánki 1894. 698. 540 Kubinyi 1973. 15-16, Jáger 2001. 34-40. 541 Békefi 1907. 105. 542 Mályusz 1984. 159-160. 543 Jáger 2001. 38, Magyar 1996 b. 122-128. 544 RRM Rég. Adattár Ш / 14 / 8, Pesty 1864. szerint Mesztegnyőtől D-re 2,5 km-re van egy Busvár nevű hely 545 Papp 2002. 130. 10. jegyzet. 546 Papp 2002. 130. PálfFy Géza adata. 547 Papp 2002. 130. 548 Papp 2002. 132. 549 Dobai 1983. 156. 550 Somogy vármegye (MW) 117. 551 MNM Rég. Adattár 81. Sz. I. 552 SMFN 1974. 485, 171, 172. 553 Kiss 1988. П. 291. 554 Csánki 1894. П. 633-634, Somogy vármegye (MW) 125. 555 Csánki 1894. П. 691, Somogy vármegye (MW) 625. 556 Koppány 1999. 145. szerint a Zöld család tagjaira 1428-1565 között vannak adatok. Főnyed-Várszigeten az 1480-as években épült fel az Osztopáni Zöld család kastélya (ld. Főnyed-Várszigetet). 557 Csánki 1894. II. 569, 2003-ig felvetődött, hogy a névadó (elpusztult) Pernesz településen lehetett az udvarházuk, vagy várkastélyuk. A ma Miklósi területére eső Pernec (Perneci) dűlőben Nováki Gyula, Dr. Sipos Imre szerzetes (OJP) vezetése mellett 2003 őszén tartott helyszínelése során nem talált várkastélyra, illetőleg erődítésre utaló nyomokat. 558 Kanyar 1989. 76. 559 Kubinyi 1973. 29. 560 Somogy vármegye (MW) 625, Kubinyi 1973. 29. 561 Perneszy Imre felesége enyingi Török Ilona volt (Nagy 1862. 244.). 562 Hóvári 1985. 142, Magyar 1988 a. 102, 1990. 92. 563 Hóvári 1985. 142. 564 Zrínyi Miklós és veje, Tahy Ferenc támogatta a Perneszyeket a Magyar Bálint ellen folytatott birtokharcukban, így a vármegyénél és a királynál lefolytatott perükben is. 565 Nagy 1862. 244-245, Somogy vármegye (MW) 625. 566 Ferencz 1623-1647 között, János 1674-ben Zala és Somogy megye alispánja. 567 Somogy vármegye (MW) 125, 596. A Tóti Lengyelek az Osztopáni Zöld családdal voltak rokonságban. Utóbbi család kihalása után a Lengyelek szerezték meg az osztopáni birtokaikat (ld. Lengyeltóti-Vár). 568 A Kaposvári Levéltári Evkönyvekben eddig közölt oklevelekben és regesztáiban a Perneszyek udvarházaira, kúriájukra, vagy kastélyukra vonatkozó forrásadatot még nem találtunk. 569 Somogy vármegye (MW) 125. Ez az adat Pesty Frigyes 1864-es anyaggyűjtéséből került közlésre. A lelőhelyet említi Kocztur 1964. 106. Közelében, tőle D-re 100 m-re, az egykori téglagyár területén lévő nagyobb temetőben 1909-től honfoglalás-kori aranykarperec és más jelentősebb lelet is előkerült (Fehér -Ery - Kralovánszky 1962. 788. számú, lelőhely).; Pusztai Rezső 1957-ben ugyanitt 11-13. századi sírokat tárt fel (Arch.Ert 1958. 209.), aki szerint ezekhez a különböző korú temetőkhöz tartozhattak a nagyjából a Vár, illetőleg a Váralja részen általa is megfigyelt telepnyomok. Ez pedig azt jelenti, hogy a honfoglalástól kezdve a késő középkorig bezárólag itt élhetett egy vezető réteg, a terület mindenkori tulajdonosa, illetőleg annak családja. 570 Kanyar 1962. 13. 571 SMFN 1974. 356. 125. 188