Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

458 Csánki 1894. П. 572. 459 Csánki 1894. IL 568. 460 Kubinyi 1973. 31, Koppány 1999. 115. Az engedélyt (DL 18089) Horváth Richárd közli a magyarországi középkori várépítési engedélyek készülő kiadásában (Horváth 2005. 1. 18-19, 21-22.) 461 Tímár 1996. 75. 462 Tímár 1999. 60. 463 Komjáthy 1975. 79-84. 464 Kiss 1984. 366, 1496-1498-ban várnagya László. 1501-ben zálogban Török Imréé (Koppány 1999. 115.). 465 SMFN 1974. 476, 135. Rómer hagyaték LXVI. Csomag, Pesty 1864. II. 310, SMFN 1974. 476. 150/130. 466 Deák Varga Dénes 1998, Koppány 1999. 115-116. 467 Csánki 1894. 573. 468 Csánki 1894. 568, Kubinyi 1973. 18, Horváth Richárd adata: DL 88475. 469 Kubinyi 1973. 29. 470 Kubinyi 1973. 29. 471 Koppány 1999. 147. 472 Tímár 1989. 220, 267, 231, 310, 382. 473 Csánki 1894. 608. 474 Tímár 1989. 380. 475 Kiss 1988. I. 577. 476 Csánki 1894. II. 577-578. 477 Somogy vármegye (MW) 74. 478 Csánki 1894. II. 578. 479 Magyar 1978. 168. 480 Csorba 1974. 19, 42, 66. jegyzet. 481 Magyar 1978. 169. 56. jegyzet. 482 Tímár 1989. 178. 483 Történelmi Tár 7 (1906) 132, 9 (1908) 221, Magyar 1978. 169. 57. jegyzet. 484 U. et С. XL 4. füzet. 1975. 86. 485 Fényes 1851. I. 96. 486 Körmendy Sándor anyaga az OMF (ma KÖH) levéltárában 34., valamint az Alispáni jelentés 1901. 56. sz. csomóban van. Idézte: Magyar 1978. 162-163. 487 Nagy Iván kézirata. OMF (ma KÖH) levéltárában.; RRM Rég. Adattár 2663.LV / 20 / 59. 488 Pesty 1864. 255-256. 489 Forster 1905-1915. II. 722. A várat említik: Draveczky - Sági - Takáts 1964. 25, Sándorfi 1979 490 Csorba 1974. 42. 66. jegyzet. 491 RRM Rég. Adattár 1752 / IV / 20. 19. és 1751 / TV / 20. 2., valamint Mózner László püspöki levéltáros (Veszprém) gyűjtése. 492 Magyar 1978. 163. 24-25. jegyzet. 493 Kaposvári Állami Levéltár Ao. 770. prot. 23. 458-469.; RRM Rég. Adattár 2663. IV / 20 / 59, 64. 494 U. et С. 1967 а. IV 1. füzet (1-25. Fase.) 290-291. 495 Magyar 1978. 183-184. Magyar Kálmán megállapítása szerint a ferences kolostor a Várdomb legkeletibb, míg a Vártemplom (a kéttornyú bazilika) az erődítmény DNy-i rendszeréhez tartozhatott. Ennek pontos meghatározására tervezett ásatásokat Magyar Kálmán 1970-1979 között. 496 Csorba 1974. 19.; Hóvári szerint 1543 táján épült végházzá Mérő (Hóvári 1985. 118.) 497 Solymosi 1979. 77, Török hadak 1984. 150-151. Téves Kiss Gábor jegyzete (Török hadak 1984. 151. old. 316.), hogy „ ilyen nevű párkány vagy palánkvár nem ismeretes." 498 Borsa 1993. 12-13. 186