Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

több, távoli várának ásatásában is részt vett. Ezek közül különösen a Báthoryak nyírbátori várkastélyánál végzett kutatása jelentős, mert e nemzetség várközpontjainak hosszútávú kutatása irányította őt Somogy megyébe. Megyénkben 1978-tól végzi folyamatosan a nemzetségi központok kutatását is. Több tanulmányban kiadta a somogyi várkastélyok reneszánsz emlékanyagát, legelőször a nyírbátori és ötvöskónyi várkastélyok országosan is meghatározó építészeti, kerámia és kályhacsempe leleteit. 1979-1989 között a segesdi királynéi, majd Marczaly-Báthory várközpont, ispánsági és foesperessegi székhely illetve 1980-1992 között Babócsa nemzetségi központ megközelítőleg teljes feltárását végezte el. 1971-ben a hedrehelyi Várdombon lévő ferences kolostornál, 1982-ben a kőröshegyi, majd 1983-ben a Balatonszabadi-Pusztatorony erődített templomnál, 1984-ben pedig a főnyedi Várszigetnél folytatott kutatásokat. (5. ábra) A legújabb eredmények között ki kell emelnünk Gálosfa-Kistótváros (Szerdahely) várkastélyának maradványait, Aradi Csilla ásatásának köszönhetően. Kovács Gyöngyi a barcsi török palánkvár egy részét tárta fel, Költő László Somogysámson-Marótvár, Belényesy Károly pedig Balatonszárszó-Kiserdei-dúlő középkori rcfußiumanak nyomait tisztázta. 2000-ben ismét Kaposvár névadó várának maradványai kerültek elő Magyar Kálmán ásatása révén, ugyanő 2003-ban Törökkoppány törökkori szandzsákszékhelyét jelentő, nagy kiterjedésű várának több részletét rögzítette. A Somogy megyei várak feldolgozásába Sándorfi György és Nováki Gyula, az ország sok területén végzett várkutatásaik, felméréseik közben, 1984-ben kapcsolódott be, elsősorban a várak nyomainak felderítése és felmérése terén. Babócsa és Segesd várainak felmérése után alakult ki Magyar Kálmán, Nováki Gyula és Sándorfi György között az a szakmai és baráti együttműködés, amellyel a megye valamennyi várának a feldolgozását tűzték ki célul maguk elé. A korábbi irodalom és Magyar Kálmán addigi kutatásai, ásatásai jelentették az alapot, amikből kiindulhattak. Sándorfi a várak helyszíni felmérésére egy egészen sajátságos, egyszerű, gyors, de pontos, az úgynevezett számítógépes módszert dolgozta ki. Ezt a módszert az ország különböző tájain is sok helyen alkalmazta várkutatásai során. Sándorfi György nevéhez 1984-1990 között Somogy megyében 56 középkori és ezeken felül több őskori vár felmérése fűződik. Néhány kivételtől eltekintve, az ország távolabbi tájain is, állandó munkatársa volt Nováki Gyula, aki az évek során elsajátította tőle ezt a felmérési módszert. Sándorfit egészségi állapota és egyéb elfoglaltságai (élete utolsó három évében országgyűlési képviselő is volt) 1990 után megakadályozták abban, hogy a somogyi terepmunkákat folytassa. Ezeket és a térképek szerkesztését fokozatosan Nováki vette át, de Sándorfi a számítógépes feldolgozásban továbbra is segítette a munkát. 1993-ban, a magyarországi várkutatás nagy veszteségére, Sándorfi György elhunyt. A munkát ezután Nováki folytatta és 1998-ig sikerült az addig megismert és helyileg azonosított valamennyi középkori vár felmérését befejeznie. 13