Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
D-i lejtőjén említ egy „Törökhagyás" nevű helyet. 601 2003. szeptember 13-án Dr. Papp Péter bejelentésére Magyar Kálmán és Nováki Gyula a régi temető dombján kutatott várnyomok után, ugyancsak eredmény nélkül. Ezt a részt „török templom" néven ismerik, 1764-ben még romok látszottak s akkor itt egy harangot is találtak. 602 SZENTERZSÉBET- Vár Szenterzsébet falu helyét nem ismerjük, a Nagyatád környékén elterülő, a berzencei Lórántfi-uradalom része volt, amely 35 faluból állt és gyakorlatilag Surd, Légrád, Őr, valamint K-re Háromfa tájáig terjedt. A várat 1406-ban említik: castrum seu castellum in Zenthenebeth 603 , de ez 1490. évi hamisítvány 604 Horváth Richárd kutatásai szerint „a források 1444-től említenek tehát először kastélyt e birtokon, Berzence néven. Véleményem szerint ez lehetett a Musináról átszállított és az engedély (1468-ban kelt!) szövegében is említett épület, pusztán elnevezésbeli nehézségekkel kell megbirkóznunk. Minthogy Szenterzsébet és Berzence gyakorlatilag egy települést alkotott egyazon birtokos kezén, amíg ott csak egyeden kastély állt - mégha szenterzsébeti „részen" - nevezhették akár berzeceinek is. A nehézségek 1468 után sokasodnak, amikortól az oklevelek tanúsága szerint már két épülettel kell számolnunk, s az utóbbi tényleg a berzencei birtokrészen épülhetett föl. Ekkortól fogva tehát egy uradalomban két kastély állt, eltérő birtokosok, Berzencei Sándor és fiai, illetőleg Berzencei Márton és rokonai döntéséből Forster György kezén, és mindegyikük csak birtokrészek felett rendelkezett." 1481-ben a két kastély már Forster György kezében van, Ezeket 1485-ben már elzálogosította Bornemissza Jánosnak. Magát Szenterzsébetet 1488-ban castellum-ként, de 1486-ban újra castrum-ként említik. 1490-ben ismét castellum. Szenterzsébet falu már 1332-34-ben szerepel. 1377-től a Berzenczei Lórántfiak uradalmához tartozik. Berzenczei Lórántfi György fia Sandrin és László 1463-ban egyezkednek Berzence és Szenterzsébet felett, majd 1468-ban e két helységben lévő kastélyaikból a szenterzsébetit Forster Györgynek eladták. 605 1473-ban az említett László itteni birtokaiba özvegyét és szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképpen. 1477-ben Forster György Vincze Péter özvegyétől a nála zálogban lévő birtokrészeket visszaváltotta és ezzel az egész helység a birtokába jutott. Ugyanekkor szerepelt Újlaki Miklós familiárisaként, az általa választott három bíró egyikeként a "Vas, Zala és Somogy megyében birtokos Szenterzsebeti Térjék Lőrinc. Térjék előtte, 1466-1467-ben a Kanizsai család zalai alispánja volt. 606 A két birtokrészben már egyedül birtokos Forster György 1481-ben Bornemissza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban Forster György és neje, Csapi Ilona szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspökkel, királyi kincstartóval. Az egyezség szerint Forsterek leányát eljegyezték a püspök unokaöccsevel, a nyolc 169
