Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

8-10 gyalogos és 21 lovas, 1555-ben 45 gyalogos a palánkban és 8 a kastélyban, 1556-ban a palánkban 35 gyalog, míg a várban 18, míg végül 1560-ban 99 gyalogos van a lovasokon kívül. Érdekes ugyanakkor, hogy a birtokos, az esztergomi káptalan - Nádasdy nádor halálát követően - 1564 májusában Eck Graf zu Salm und Neuburg győri főkapitánynak adta bérbe a várat, aki azt egészen annak 1566. évi elestéig birtokolta. Sőt, neki sikerült Miksa királynál elérnie azt is, hogy az alsó-ausztriai rendek fizette győri lovasságból saját szenyeri vára védelmére - az uralkodó fizetésén ott szolgáló 25 gyalog mellé - közel félszáz huszárt küldhessen, így szolgálhattak osztrák fizetésű győri lovasok két esztendőn át a somogyi végeken. 1566-ban Szenyért őrsége felégette és elhagyta. A törökök nem használták és 1660-ban már csak Szenyér helység, az esztergomi káptalan uradalmi birtoka szerepelt. Tudunk - a várhoz tartozó allodiumon, azaz a majorsági gazdaságon kívül- a Váralja részen fekvő jelentős középkori mezővárosáról, illetőleg - az 1970-es években helyreállított plébániatemplomáról. 1435. november 11. táján a szenyeri városi fürdő is szerepelt.

411 1498-ban - az 1482-ben is említett mezőváros II. Ulászló királytól szabad vásártartási jogot is kapott. A vár Nádasdy itteni embereivel: a várkapitányokkal, provisorokkal folytatott levelezésekben és az 1550-es években alatta folytatott párviadalokban, csatározásokban, mint híresebb hely gyakran szerepelt. 1551-1562 között ugyancsak gyakran írnak a szenyériekről a levelekben. 1566 után a felégetett vár a 17. század végéig török uralom alatt állt. 1595. július 3-án Bakó Ferenc kiskomáromi kapitány vette bérbe az elpusztult Szenyér várkastély jószágát. 1690-ben Mérei Mihály esztergomi kanonok összeírta a szenyeri várkastélyt és uradalmát.

412 1812-ben még úgy említik, hogy „.. .most is látszanak a sáncai annak a várnak, amelyet az országgyűlés útján (1471. évi 29. te.) rendeltek el lerontani.

413 A vármegyei monográfia szerint: „...a vár egy 15 hold területű körülsáncolt dombon állott. Ennek azonban ma már csak a szántás közben előkerülő téglák tartják fenn az emlékét. A vár képét az esztergomi káptalan szenyeri uradalma ma is a pecsétjén viseli."

414 1964-ben Szám Anna, 1970-ben Magyar Kálmán helyszínelte.

415 A megyei földrajzi névgyűjtés 1974-ben megjelent anyaga szerint Várdomb-ként említik, azzal, hogy „a hagyomány szerint török vár volt itt.. .Vár alla és a Szentegyház aljai dűlőkkel".

416 Ma a várhely 15 hektárnyi területén erdő van, magánkézben. 139