Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
a Szent Mihály plébániaegyháza. 352 Egy évszázaddal korábbi időből (1389-93) a város piacterén Zámbó Miklós curia-járói és egy szűcs házáról van adatunk. 353 A régészeti kutatások ezen az erődített helyen meghatároztak egy 500 x 300 méteres, téglalap alakú városmagot. Itt az Árpád-kor földszintes, egyszerűbb házai álltak. A korai díszesebb épületekhez különböző formájú idomtéglák tartoztak. A 14—15. században az egyszerűbb házakat részben elbontották, illetőleg gótikus stílusjegyek szerint újjáépítették. Feltártak egy rangosabb, legalább két-három szintes, 14—15. századi konzolos és gótikus faragványokkal eüátott, 6,4x9,5 m alapterületű kúria pincerészét. Ehhez hasonló épületek falmaradványai a piactér Éi, K-i és Ny-i oldalán is előkerültek. D-en volt a mezőváros - 1984-87-ben megtalált - temploma és temetője. 354 Az 1690-ben, tehát közvetlenül a töröktől való viszszafoglalás után készített összeírások szerint: castrum dirutum Segesd manet in certo quondam colle sive monticulo penes quem per fluitfluvius Rinya... exstant... quidem... és az is, hogy in eodem castro certi murati destructi parietes, fossatum et antiqua moenia penes quod castrum iacet certum oppidum.. .habet ecclesiam cumperietibus, nonpridem desolatam. A lényeg az, hogy a Rinya melletti várban bizonyos lerombolt kőfalak, árok/sánc és régi kőfal építmény létezett. A vár mellett vagyon bizonyos oppidum^ mezőváros, amelynek fallal kerített egyháza van, amelyet nemrégen hagytak el. 355 A terület ÉK-i részén került elő egy nagyobb és több osztású épület alapfalának maradványa. Az itt megtalált megpörkölődött gabona magvak alapján egy felgyújtott magtárt tártak fel. Ettől D-re, a templom közelében állhatott a plébánia épülete, illetőleg a plébános háza. A temető körül a KNy tájolású, koporsós sírok feküdtek, 14—15. századi meüékletekkel. Tőlük DNy-ra egy temetőkápolna téglafalai is mutatkoztak. Az előkerült Árpád-kori kerámiák és építészeti emlékek alapján már az Árpádkorban itt lehetett a város, a civitas városmagjának sánccal, árokkal erődített területe. Kiderült az is, hogy a későbbi, gótikus „paloták", házak 1526-ot követően, majd 1570, vagyis a török megszállás után legalább öt-hat esetben leégtek, elpusztultak. Ezektől a központi épületektől távolabb, a sáncerődítmény közelében körben álltak az egyszerűbb, agyaggal betapasztott fa- és fonatos, un. paticsos épületek. Mellettük még egyszerűbb, részben deszkából, gerendákból és cölöpökből készített építmények, fészerek, ólak, istállók és tároló gödrök is voltak. Különböző iparosok, kovácsok, ötvösök, fazekasok műhelyei is előkerültek. Az É-i, ma is látható sánc közelében egy 16-17. századi fazekasműhely, a K-i szélén pedig egy kovácsműhely maradványai mutatkoztak. 356 Az ásatás megfigyelései szerint a törökök idejében bekövetkezett egy-egy pusztulás után egyszerűen elegyengették, feltöltötték a területet. Lebontották, illetőleg romosán, vagy átépítve tovább használták a korábbi, magyar időszak épületeit. A törökök egyszerűbb, de nagyobb méretű, többosztású tégla, vagy paticsházakat emeltek több ízben is, körülbelül 1690-ig. A lakosság menekülése több szakaszban, időnként nagyon gyorsan történt. Ezt tanúsítja a Zrínyi-féle 1664-es hadjárat idejéből előkerült kovácsműhely teljes, több mint 50 darabból álló, elrejtett szerszám- és árukészlete, valamint több más tárgy köztük a különböző padlószintek alá elásott pénzleletek is. 357 118
