Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
Magyar Kálmán 1972. június 28-án járta be a várat, alatta a kövesút melletti partoldalban embercsontokat talált. 321 A gerinc felől, D irányából két átvágás védte a várat. Az első árok 18 m széles, mélysége 5 m. A második árok szélessége 25 m, mélysége 7 m. Utóbbinak közepén egy kisebb töltés van, lehetséges, hogy földcsuszamlás következménye. E két átvágás után következik az első várrész platója, hossza kb. 30 m, szélessége 5-11 m. D-i végét kivéve erősen bolygatott, nyugati oldala magasabban fekszik. A Ny-i és K-i oldal alatt, 10-11 méteres szintkülönbséggel, 1-2 m mély árok húzódik. A Ny-i oldal árka E-on felkanyarodik az első vár alá és ott befejeződik. A keleti oldal árka azonban egyenes vonalban tovább halad a második várrész alatt. A második, belső várrész platója újabb átvágás után, de az előzőnél kilenc méterrel alacsonyabb szinten kezdődik és a hegygerinc elkanyarodó végét foglalja magába. E belső várrész platója erősen lejt É felé. A végén két átvágás zárja le a várat, szélességük 12-15 m, mélységük 3-6 m, majd a meredek hegyoldal következik. A belső várrész K-i oldala alatt, 5-6 méterrel alacsonyabb szinten, a már említett K-i árok folytatódik és felkanyarodik a vár E-i vége alá. A Ny-i oldalon is van egy árok, amely ugyancsak felkanyarodik a belső vár É-i vége alá, de ennek az ároknak D-i vége elmosódik. A vár teljes területe 150x57 m, 0,67 ha. A két várrész platójának területe együttesen 0,05 ha. Még egy érdekes dolog figyelhető meg, ami szorosan a várhoz tartozhat. A vár előtt, a hozzá vezető, alig 2-3 m széles hegygerinc mindkét oldalán, a gerinc irányára merőlegesen 8-10 méterre lenyúló, szabályos bevágások sorakoznak egymás mellett. Mélységük 1-1,5 m, szélességük 2-3 m körüli és kb. 50 m hosszan figyelhetőek meg. Rendeltetésük kérdéses, talán a vár megközelítését nehezítették. Két hasonló bevágás az első várrész K-i oldalában is van. Történeti adatot nem ismerünk, jellege alapján középkori. Az 1987. évi felmérés közben egy középkori cserepet találtunk. Ságvár helység neve 1138-1329 között S^w-ént, majd 1460-ban már Sagwwként szerepel. Lehetséges, hogy a területén álló jelentősebb vár megjelölésével egészült ki a település neve. 322 Meg kell említenünk még egy Berey, Bére nevű falut, amelyre 11-16. századi adatok vannak. A falu helyét nem ismerjük. Felmerült annak a lehetősége, hogy a Börevár-Berevár talán ettől kapta nevét. 323 113
