Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

latosan felrajzolta, amely a korábbi térképekkel ellentétben már sokkal reálisabban ábrázolja és a domborzati viszonyokat is jól érzékelteti. Ugyanekkor az ostrom után nem sokkal megérkező Esterházy Pál megbízásából is készült egy ábrázolás, az előzőnél sokkal részletesebb. Ez tekinthető a vár legjobb megjelenítésének. A várfalból 4—5 szögletes bástya ugrik ki, az árokban egy külső, félhold alakú kis védművel. A Mura felőli szakadékos oldal ezen a rajzon nyitott, csak egy gyenge fal fut végig, a folyón egy kisebb és egy nagyobb csónakhíd vezet át, közelükben, a Mura túloldalán egy négyzet alakú kis redout látható. Az ábrázolások több helyen is napvilágot láttak már.

308 Montecuccoü és Esterházy leírásából tudjuk, hogy az ostrom után egy hónappal, 1664. július 7-én a törökök a vár maradványait felgyújtották és felrobbantották, majd elhagyták. A sok későbbi leírás közül fontos számunkra az 1812. évi: „Újvár...ezen a helyen, a Dráva és a Mura folyók összefolyásánál állott régebben a Zrínyiek vára, a Serényvár, amelyet a Kanizsai törökök beütései ellen építettek.

309 Hrenkó ismerteti Perjés Géza tanulmányát, aki a vár helyszínrajzát is közölte, de a várat, mint arra Hrenkó felhívja a figyelmet, helytelenül a földnyelv Mura felőli oldalára rajzolta. Hrenkó bizonyára járt a helyszínen is, mert leírása szerint „árkolások, sáncok nyomai vélhetőek, a bozótos erdőt borostyán futja be, itt-ott tégla és cserép töredékei. A hát (dombhát) északi végén alacsonyabb színtű terasz, ezen lehetett a mély kút..." Montecuccoü véleményével ellenkezően Hrenkó a vár helyét jól védhetőnek tartotta. A vár helyéről és közvetlen környékéről jó színtvonalas térképet közölt.

310 Az 1970-es években Vándor László a helyszínen járva árkolások és sáncok nyomait említette. О is talált a felszínen tégla-és cseréptöredékeket. A vár alacsonyabb, északi teraszán ugyancsak felfedezni vélte a kút helyét. Később a vár helyének azonosítását Horváth László is elvégezte, ennek alapján Németh Péter 1988. november 18-án bejárta a környéket. Megállapítása szerint"... jelentős nagyságú, többrészes, többszörös sáncolással megerősített földvár... az északnyugati olaszbástya még elég jó állapotban van."

311 2004. március 31-én szerzők megtekintették a vár helyét. Sok a lövészárokkal erősen bolygatott terület, nagy szintkülönbségekkel. A domb D-i folytatásától elválasztó, feltételezhető védővonalnak (sánc, árok) nem találtuk határozott nyomát. Az egykori vár szélét a felszíni alakulatok alapján nem sikerült megnyugtató módon meghatározni. Legmagasabb részén sok téglatörmelék található. A vár kiterjedését és alaprajzát csak ásatással lehetne tisztázni. ENy-i oldalában, egy nagyobb sík területen, 2003-ban emlékművet emeltek, melyhez lépcsős feljáró vezet. 108