Horváth János: Balázs János festőművész emlékkiállítása (1904-1927), 2005

ISMÉT OTTHON - 1925. A FŐMŰVEK ÉVE Balázs Jánosnak 1925. január végén lehetetlenné vált a budapesti maradása. A betegsége és a Róka István-féle ingyenes lakás megszűnése miatt hazament. A tanárai segítőkészen álltak hozzá. Bíztatták, hogy most menjen haza és gyógyuljon fel. Aztán lesz más módja is a folytatásnak. Egyik leveléből tudjuk meg a megnyugvását hozó hazatérés körülményeit. Az 1923 nyarán Csók István művésztelepén ismerkedett össze egy Nagy Sándor nevű pécsi munkás festővel, és kedélyes hangvételű, képvázlatokkal kísért levelezésben álltak. A beteg Balázs János válaszlevele bájosan hetyke szellemben íródott. „Kedves Sanyi kolléga! - írta 1925. február 3-án. - Először is ezt a nyavalyás pélpát töltöm meg, és rágyújtok, mert pipaszó mellett jobban esik az írás... írja, sok mindenfélét látott és tapasztalt azóta, s sok mindenről megváltoztak a nézetei, ami a korral és a fejlődéssel magyarázható, hát még majd később, amikor a huszonnegyedikbe ér, akkor még jobban kinyílik a szeme a sok minden meglátására. Pesten, midőn volt, sokfelé keresett engem, de ugye, igazam van, éppen ott nem, ahol voltam, a Képzőművészeti Főiskolán, a Bajza utcában, pedig ott minden délelőtt megtalált volna, mert minden délelőtt ott volt az alakrajz. No, de nem baj. Igen, a nyáron sokat voltam a Gellért hegyen, a Duna-parton, hisz mindennap arra jártam ebédelni, és délután pedig a Tabánban vagy a Gellérthegyen rajzoltam. Igen, a nyáron egyszer a Gömöry barátom fönn volt Pesten... a Keletinél véletlenül találkoztam vele. Eddig mindig Pesten voltam, csak most január 23 óta vagyok itthon, mert nagyon sokat betegeskedtem, meg aztán megcsömörlöttem attól a nyavalyás Akadémiától. Pedig a Glatz Oszkár, aki a Mesterem volt, a növendékei, az I, évesek között - az ő kijelentése szerint - a legkiválóbb voltam, meg Lyka Károlytól micsoda bizonyítványt kaptam! Egypár kritikus és művészember kijelentése szerint minden száz közül ha kettő kap olyant. Ezzel a bizonyítvánnyal pályáztam ösztöndíjért Kaposvár városhoz, amit meg is kaptam. Januárra 1 millió koronát egyelőre, a többit meg ezután kapom majd. Most egyelőre a főiskola kecskeméti művésztelepére megyek majd március végén, arról majd Lyka engem értesít egy levélben, mert ez a Lyka nagyon jó ember, sokat beszéltem vele, mielőtt hazajöttem volna. Január 16-án fenn voltam Rippl-Rónai Mesternél, a Kelen-hegyi műtermében. Hej, az öreg csudamódon örült, hogy meglátogattam. Sokat, nagyon sokat beszélgettünk, Vi 11 órától egészen l

A 2-ig nála voltam, s akkor együtt bementünk Pestre. Nagyon sok képét megmutatott, a müncheni akadémián rajzolt rajzait stb. Rengeteg dolgát láttam, köztük a velencei kiállításon kiállított dolgait is, meg stockholmi, párizsi kiállításon kiállított „Szüleim" с képét. Beszélgettem vele irodalomról, festészetről, zenéről stb. Most március végéig itthon vagyok, dolgozok erősen."

70 Lyka Károly intézkedésére 1925. Március 11-i keltezésű levelet kapott a főiskola kecskeméti gondnokától. 39