Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

A nÚZUMBA KERÜLT GYŰJTEMÉNY TOVÁBBI 50R5A A sokszor költözködő múzeum a kiállítást nem, csak a megőrzést tudta vállalni. A lelkiismeretes muzeológus, Gönczi Ferenc műfaji rendszerben vette nyilvántartásba a tárgyakat: „A Rippl-Rónai-féle gyűjtemény 976 eredeti képből (festmény, mindenféle rajz), 56 szoborból, 15 dombormuből, 7 darab fegyverből, 90 darab faragott botból, 10 darab hímzésből, 58 darab éremből, 10 darab okmányból és 155 darab különböző tárgyból, összesen 1555 darabból all."*

8 Ez az 1935-ben közzétett statisztika tartalmazza a képző-, az ipar-, a népművészeti, a régészeti és a történeti vonatkozású tárgyakat is együttesen. A múzeum történetét feldolgozó Gönczitől egy idézet: „1950. év folyamán a Rippl-Rónai-féle hagyaték képeit helyéről a múzeum azon időbeli helyére hozatta át a vezetőség, hogy azokról végre pontos leltárt készíttessen, s egyúttal kartonlapokon, s a szak-leltárban rajzokban is megörökítesse. Több mint 1000 darab festmény, rajz, műtárgy s egyéb más került így az egyébként is már eléggé megtöltött szobákba, s így a képek túlnyomó részét egymás mellé, s egymásra zsúfolva kellett a padlózaton elhelyezni. Éppenségünkben azonban, minta későbbi újból való hurcolkodásnál, s egy részének kitárolásánál tapasztaltuk, kár nem esett."*

9 Gönczi a múzeumi leltárba vételt 1931-32 között példás rend szerint végezte. A művek adatain túl színes ceruzával lemásolta hozzá a képet mind a leltárkönyvbe, mind a kartotékra. Ezzel a szemléltetéssel nagy szolgálatot tett a kutatók számára az utóbb bekövetkezett veszteségek miatt. A Rippl-Rónai Múzeum átörökítése utáni első „kitárolása", azaz kiállítása 1934-ben Kunffy Lajos válogatásában és elrendezésében történt meg. Kunffy a saját műveinek legjavát ajándékozva tovább gazdagította a múzeumot. Csak ő teljesítette azt a más művész által is megtett felajánlást, hogy képeket ajándékoz a gyűjtemény számára.

50 A műtárgyak kálváriaszerű hurcolgatása, egy időre azzal ért véget, hogy a múzeum a régi megyeháza (ma Levéltár) második emeletén kapott elhelyezést. Az ünnepi külsőségekkel szervezett megnyitóra kilenc szobát rendeztek be, ebből hármat kapott a RipplRónai Ödön-hagyaték. Bernáth Aurél a Pesti Naplóba írt cikkében elmarasztalta a rendezés módját. KöveVaszary János: Akt tanulmány, 1910. Tusrajz. fíRM. tulajdona 38