Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002
gye által történt elfogadása folytán előállott helyzet parancsolta azon kötelezettségére, hogy a végrendelet értelmében minden muzeális tárgyat leltárba vehetés végett feltárjon, másrésztarra nézve megnyugtattam, hogy a nyilván őt illető tárgyak neki okvetlenül meg fognak hagyatni. hogy az egyes tárgyaknak a jövőre minden esetre nyoma legyen, úgy intézkedtem, hogy a leltározó múzeum egyesületi tagok által muzeális tárgynak minősített és még fel nem vett tárgyak, pótlólag mind följegyzendők legyenek, és pedig két jegyzékbe, amelyek egyikébe azok veendők fel, amelyek, mint kétségtelenek, már most a vármegye tulajdonába engedtetnek át, a másikba pedig azok, amelyekre 5zabó fiatalin mint saját tulajdonra igényt tart, illetve ez okból hova tartozandóságuk szempontjából kétség merül föl. Ezzel sikerült elérnem egyrészt azt, hogy 5zabó hatalin teljesen megnyugodva, őszintén feltárja a lakásban található tárgyakat, másrészt biztosítottam a vármegye részére annak lehetőségét, hogy a leltár szerint hiányzó tárgyakért magát annak idején kártalaníttathatása, másrészt az összes tárgyak napfényre kerülve, módját ejtheti akár a bizottság útján, akár polgári per útján megállapíttatni azt, vajon a még vitássá vált tárgyak közül, melyek fogják az úgynevezett Rippl-Rónai Múzeum tárgyaiként a vármegyét illetni. /\z egyes tárgyak hiányainak okára nézve a család nevében szintén megjelent Rónai Lajos kir. pü. ig. m.r. számvevőségi főnök úr kijelentette, hogy sem 5zabó Katalin, sem a Rippl-Rónai család nem vállalhatott és vállalhat a tárgyakért garanciát, mert sem az örökhagyó nem hagyott egy befejezett és lezárt leltárt, sem a hagyatékot fölvevő városi közeg nem vett föl pontos leltárt, hanem az összhagyatékot csak in komplexum a leltár szerint egyszerűen mint meglévőt elfogadta, már pedig tudomással bírnak arról, hogy az örökhagyó még a leltárnakjóval 1-2 évvel halála előtt történt felfektetése óta sok tárgyat és képet még csereberélt, és ez lehet oka a mai hiánynak is. [/égüljelentem, hogy ezek megállapítása után elhatároztatott, hogy a leltárnak a fent említett módon leendő kiegészítését Langer Aurél és Darnay Kajetán т.е. tag urak a vármegye alispánja által rendelkezésre bocsájtott Kovács Dénes vmi. irodasegédtiszt közreműködése mellett folyó hó 26-án a helyszínen eszközölni fogják. E célra a helyiség fűtésére egy-egy napra szóló fűtőanyag biztosítása iránt is intézkedtem. Ezzel maradtam tisztelettel: Dr. Kiss Emil vmi. tb. főjegyző" 44 Rippl-Rónai József lehangoltan nyilatkozta a helyi újságban: „ Ödön öcsém remek múzeumot csinált, a vármegye nem tudja, mit csináljon vele. Feküsznek, penészednek a műkincsek ahelyett, hogy közkinccsé tennék azokat." Martyn Ferenc cikket írt a múzeum érdekében. „... A megye úgy határozott, hogy az építendő Kultúrpalotában helyezi el a válogatott anyagot. Ez a terv előreláthatólag nagyon hosszú időbe kerül, de már eddig is elmúlt három év. /.../Hozzá értő ember kiválogat,, majd kiegészítget 4-5 szobára való anyagot. Erre elég 120 hép." 45 Elké5zülta műtárgyak pontos adatokkal való hivatalos leltára. 46 A nagyalakú leltárfüzet több példánya található a Megyei Levéltárban, egy pedig a Rippl-Rónai Múzeum Adattárában. Ezt a dokumentumot összevetve a hagyatéki szerződéshez kapcsolt 40 oldalas, kézírásos jegyzékkel, megállapítható, hogy a főjegyző levelében jelzett hiány 197 db megnevezett alkotásra érvényes. A leltározók kezében volta végrendeleti lista, annak alapján vették sorra a meglévő müveket. Amit nem találtak, azt nagy valószínűséggel ők húzták ki piros ceruzával. A többlet 5 db volt. A hagyatékijegyzékben a 22-32. oldal Rippl-Rónai József kézírásával készült. Kitűnik belőle, hogy nincs benne hiány, nincs piros vonalas áthúzás. Biztosra vehető, hogy később készült, minta többi oldal. Valószínű, hogy 1921.június 27. után, még a városi hagyatéki eljárás során. A vármegyei leltározók az eredeti jegyzék szerint haladtak előre, megőrizve a sorrendet és a csoportosítást. A hivatalos hagyatéki jegyzék a „R. Rónai Ödön Múzeuma" című leltárfüzet, szép kézírással, stenciles sokszorosítással készült. „Magyar festők" cím alatt 1-371. tétel, „Idegen festők" címen „I. angol" 372-381. tétel; „II. Bajor" 382.; „III. Francia" 383-399.; „IV. Osztrák (Lengyel) 400-403.; „Régi képek" 404-450.; „Magyar festők" 1-495.; „Üvegfestmények" 496-504.; „Miniatűrök" 505-513.; „Qyöngykivarrású képek" 514-521.; „Gobelinek" 522-526.; „Rézkarcok" 527-543.; „Spiritiszta művek" 544-549.; végül „Szobrok" 1-48. Összesen 1047 db művet tartalmaz a leltárfüzet. Ebben nem szerepelnek sem a „tárolásra megfelelő" bútorok, sem a népművészeti tárgyak. Az utóbbiakat a néprajztudós Gönczi külön kezelte. 1923-ban a Múzeumi Egyesület elhelyezési gondja miatt csak 300 db képet vett át az értékesebbek közül. A többit tűzkár ellen biztosították, és Szabó Katicánál hagyták megőrzésre. Csak 1930-ban hozták el a Rózsa utcából a teljes gyűjteményi anyagot. 47 36