Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

gye által történt elfogadása folytán előállott helyzet parancsolta azon kötelezettségére, hogy a végren­delet értelmében minden muzeális tárgyat leltárba vehetés végett feltárjon, másrésztarra nézve meg­nyugtattam, hogy a nyilván őt illető tárgyak neki ok­vetlenül meg fognak hagyatni. hogy az egyes tárgyaknak a jövőre minden eset­re nyoma legyen, úgy intézkedtem, hogy a leltározó múzeum egyesületi tagok által muzeális tárgynak mi­nősített és még fel nem vett tárgyak, pótlólag mind följegyzendők legyenek, és pedig két jegyzékbe, amelyek egyikébe azok veendők fel, amelyek, mint kétségtelenek, már most a vármegye tulajdonába engedtetnek át, a másikba pedig azok, amelyekre 5zabó fiatalin mint saját tulajdonra igényt tart, illet­ve ez okból hova tartozandóságuk szempontjából kétség merül föl. Ezzel sikerült elérnem egyrészt azt, hogy 5zabó hatalin teljesen megnyugodva, őszintén feltárja a lakásban található tárgyakat, másrészt biz­tosítottam a vármegye részére annak lehetőségét, hogy a leltár szerint hiányzó tárgyakért magát annak idején kártalaníttathatása, másrészt az összes tárgyak napfényre kerülve, módját ejtheti akár a bizottság út­ján, akár polgári per útján megállapíttatni azt, vajon a még vitássá vált tárgyak közül, melyek fogják az úgynevezett Rippl-Rónai Múzeum tárgyaiként a vár­megyét illetni. /\z egyes tárgyak hiányainak okára nézve a család nevében szintén megjelent Rónai Lajos kir. pü. ig. m.r. számvevőségi főnök úr kijelentette, hogy sem 5zabó Katalin, sem a Rippl-Rónai család nem vállalhatott és vállalhat a tárgyakért garanciát, mert sem az örökha­gyó nem hagyott egy befejezett és lezárt leltárt, sem a hagyatékot fölvevő városi közeg nem vett föl pon­tos leltárt, hanem az összhagyatékot csak in komp­lexum a leltár szerint egyszerűen mint meglévőt el­fogadta, már pedig tudomással bírnak arról, hogy az örökhagyó még a leltárnakjóval 1-2 évvel halála előtt történt felfektetése óta sok tárgyat és képet még csereberélt, és ez lehet oka a mai hiánynak is. [/égüljelentem, hogy ezek megállapítása után el­határoztatott, hogy a leltárnak a fent említett módon leendő kiegészítését Langer Aurél és Darnay Kajetán т.е. tag urak a vármegye alispánja által rendelke­zésre bocsájtott Kovács Dénes vmi. irodasegédtiszt közreműködése mellett folyó hó 26-án a helyszínen eszközölni fogják. E célra a helyiség fűtésére egy-egy napra szóló fűtőanyag biztosítása iránt is intézkedtem. Ezzel maradtam tisztelettel: Dr. Kiss Emil vmi. tb. főjegyző" 44 Rippl-Rónai József lehangoltan nyilatkozta a helyi újságban: „ Ödön öcsém remek múzeumot csinált, a vármegye nem tudja, mit csináljon vele. Feküsznek, penészednek a műkincsek ahelyett, hogy közkinccsé tennék azokat." Martyn Ferenc cikket írt a múzeum érdekében. „... A megye úgy határozott, hogy az építendő Kul­túrpalotában helyezi el a válogatott anyagot. Ez a terv előreláthatólag nagyon hosszú időbe kerül, de már eddig is elmúlt három év. /.../Hozzá értő ember ki­válogat,, majd kiegészítget 4-5 szobára való anya­got. Erre elég 120 hép." 45 Elké5zülta műtárgyak pontos adatokkal való hiva­talos leltára. 46 A nagyalakú leltárfüzet több példánya található a Megyei Levéltárban, egy pedig a Rippl-Ró­nai Múzeum Adattárában. Ezt a dokumentumot össze­vetve a hagyatéki szerződéshez kapcsolt 40 oldalas, kézírásos jegyzékkel, megállapítható, hogy a főjegyző levelében jelzett hiány 197 db megnevezett alkotásra érvényes. A leltározók kezében volta végrendeleti lis­ta, annak alapján vették sorra a meglévő müveket. Amit nem találtak, azt nagy valószínűséggel ők húzták ki piros ceruzával. A többlet 5 db volt. A hagyatékijegy­zékben a 22-32. oldal Rippl-Rónai József kézírásával készült. Kitűnik belőle, hogy nincs benne hiány, nincs piros vonalas áthúzás. Biztosra vehető, hogy később ké­szült, minta többi oldal. Valószínű, hogy 1921.június 27. után, még a városi hagyatéki eljárás során. A vár­megyei leltározók az eredeti jegyzék szerint halad­tak előre, megőrizve a sorrendet és a csoportosítást. A hivatalos hagyatéki jegyzék a „R. Rónai Ödön Mú­zeuma" című leltárfüzet, szép kézírással, stenciles sok­szorosítással készült. „Magyar festők" cím alatt 1-371. tétel, „Idegen festők" címen „I. angol" 372-381. tétel; „II. Bajor" 382.; „III. Francia" 383-399.; „IV. Osztrák (Lengyel) 400-403.; „Régi képek" 404-450.; „Magyar festők" 1-495.; „Üvegfestmények" 496-504.; „Mini­atűrök" 505-513.; „Qyöngykivarrású képek" 514-521.; „Gobelinek" 522-526.; „Rézkarcok" 527-543.; „Spi­ritiszta művek" 544-549.; végül „Szobrok" 1-48. Összesen 1047 db művet tartalmaz a leltárfüzet. Eb­ben nem szerepelnek sem a „tárolásra megfelelő" bútorok, sem a népművészeti tárgyak. Az utóbbiakat a néprajztudós Gönczi külön kezelte. 1923-ban a Múzeumi Egyesület elhelyezési gondja miatt csak 300 db képet vett át az értékesebbek kö­zül. A többit tűzkár ellen biztosították, és Szabó Ka­ticánál hagyták megőrzésre. Csak 1930-ban hozták el a Rózsa utcából a teljes gyűjteményi anyagot. 47 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom