Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

A Kaposvári Kultúrpalota megépítésének terve a megkoronázása lett volna az 1910-es években fellendült művészeti életnek. A két Rippl-Rónai a helybéli működésének fénykorát élte. A Róma-hegyi művészházban a színekben tobzódó „kukoricás" festmények születtek. Híres írók, művészek vendégeskedtek ott. Rónai Ödön Is berendezkedett a házának kincseit meglátogató vendégek fogadására. Joggal remélhette, hogy az új intézményben helyet kaphat majd a gyűjteménye is. A hosszú évekig húzódó kultúrpalota ügyből, a közbejött első világháború, majd az 1928 körüli gazdasági válság miatt nem lett semmi. A „másik Rippl-Rónai" saját erejéből igyekezett múzeumot létesíteni. 1912-ben „Rónai /Rippl/ Ödön Magán Múzeuma, a Szépművészetek és Népies Művészet köréből" feliratú röplapokat nyomtatott, s vele a Fő utca 54. számú házhoz invitált.

28 A nyomtatvány arról informált, hogy a múzeumban 479 db festmény, 5 db üvegfestmény, 32 db régi festmény, 17 db rézkarc, 17 db szobor, 10 db perzsaszőnyeg, 3 db gobelin kép, 3 db gyöngyvarrású kép, 11 db népművészeti tárgy, 28 db iparművészeti bútor, 3 db buli építészet és 4 db régi óra látható. A Somogy Hírlap 1912. áprilisában, majd a Somogyi Ellenzék októberben is leközölte ugyanazt a cikket, amelyben Pogány Béla újságíró részletező leírást nyújtotta látnivalókról: „Hat szobában, igazán egymásra halmozva, minden talpalatnyi helyen, közel négyszáz festmény van ízléssel berendezve."

19 Rónai Ödön ezt nyilatkozta: „Harminc év munkája ez a gyűjtemény, amelyet európai utazásom alatt szenvedélyes passzióval és szeretettel, pénzt és időt nem sajnálva, összehordtam. Már magában az is, hogy HontárHodom a festészetben, másrészt bátyám művészete, a festőkkel való jó viszonyom bizonyság arra, hogy módomban volt egyes művészember Intim életébe betekinteni. így sikerült nékem olyan képeket megszerezni, amelyek az egyes művész igazi lelkiéletét világítja meg. Ezeket az intim képeket egy galériába helyeztem el úgy, hogy az, teljesen az én gondolkodásomat öleli föl. A magyar neves művészek és néhány híres francia festmény, szobor, faragás, összesen négyszáz darabból áll az én gyűjteményem." - Ennyit mondott szerénységgel a szenvedélyes műgyűjtő. „Tudomásom szerint az országban egyedül áll Rónai gyűjteménye: háromszáz művészember lelke ég ott a vásznakon, [/annak nagyobb gyűjtemények, így a fiohner-féle, a gróf Andrássy Gyuláé, Hemes Marcelle, Wolfner Gyula és Józsefé, Hatvány 5ándoré, Barczy Istváné, Hirsch Alberté, ott van dr. Jánossy, dr. Bakonyi, dr. Majovszky Pál, dr. Becker Béla gyűjR/pp/-Róna/ Ödön és Reéz Pál hírlapíró 1919-ben teménye, Bottenbiller Ödönével és Ágai Béláéval nagyobb, de Rónaié annyiban különböző ezektől, hogy minden irány az ultramodern irányig képviselve van."

50 A festők és képcímeik említésével végez kiemeléseket a cikk, amelyek segítségével a meglévő és a hiányzó művekről kapunk hírt. A francia anyagban Ranson, Maillol, Vuillard, Charlemont, kicsi képei részben most is megvannak. Rippl-Rónai Józseftől negyven festményt látott, de egynek a címét sem írja. Beazonosíthatók Ferenczy Károly, Csók István, Vaszary János, Kemstok Károly, Czigány Dezső, Qulácsy Lajos meglévő fontos művei. Flollósy Simontól a Rákóczi indulót, Szinyei Merse Páltól egy kis olajképet„Mihlbach" címen nevezték meg. Ez utóbbi két kép, továbbá Pór Bertalan tájképei, Márffy Ödön zongorázó nője, Bednar nagy aktja és Márk Lajos Erzsébet királynője már ismeretlen okok miatt nem kerültek be a hagyatékba. Olyan régi mesterektől, mint Quercino, a cikkben nem esik szó. Régi művészekként nyertek említést ceruzarajzok és festményvázlatok révén: Marko, LiezenMayer, Lotz, Munkácsy, 5zékely. Z5