Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

14. KĈP- Paul fíanson: Fekvő lány. Litográfia. RRM. tulajdona A dekoratív stílus első hírnökeként készült Fiumében a fehérruhás, fehérkalapos Ödön arckép, az „Ödön öcsém". Eredetileg „Napsütésben (Ödön)", máshol „Ödön a napban" címet adta neki a művész.

20 A kép elemzése során úgy is érthetjük a címadást, hogy Ödön műgyűjtői fellépését a napfény tündökléséhez fogható siker koronázza. A modern művészet mecénásaként kitüntető figyelemben és hírverésben részesül. A profilba állított arcél céltudatot és akaratot fejez ki. A művész addig háttérben élt testvérének új társadalmi státusáról, az újságból közismertté vált, sikeres, európai szellemű műgyűjtőről szól ez a kiváló alkotás. A kép alján a művész kézírása: „Visszaemlékezésül az 1906-odiki meleg nyári napokra Ödön öcsémnek, Jóska." Ez a kép lett a gyűjtemény jelenlegi múzeumi kiállításának emblémája. 1909-ben Ödönt 5omogyszobra helyezték pénztárosnak, majd 1911-ben felmondta a vasúti szolgálatát. Úgy döntött, hogy ezután minden idejét a művészetnek szenteli. Évek óta ezt az elképzelést dédelgette magában. Könnyedén megválta védettséget jelentő közhivataltól, cserébe a független magánzói státusért. A gyökeres változtatáshoz kellett rendelkeznie némi kezdő tőkével is. Talán volt olyan régi festménye is, amelynek eladásával az új életét megalapozó pénzösszeghezjutott. Részletfizetéssel, tízezer koronáért vásárolta meg Kaposvárott József bátyjának Eő 1 utcai házát, az „enteriőr korszak" színterét, amely az 1908-as Róma-villa vételekor megüresedett. A műgyűjtő odaköltöztette a képeit és a város művészeti közéletének szereplői közé igyekezett beilleszkedni. Bátyja Róma-hegyi vendégségének törzstagja volt. 1912-ben a Polgári Olvasókör elnökévé választották. A Turul 5zálló kávéházában „művészasztalt" tartott fenn. fia Rippl-Rónai József lejötta Róma-hegyről korzózni, ritkán betért oda az öccse körül tömörülő társaságába. Ott az éttermi szalvétára és a számlázó papírokra humoros szövegű rajzokat készített, azokkal követte a beszédtémák menetét. Az így született rajzokkal Ödön szabadon gazdálkodhatott, a gyűjteményében ezekből is maradtak ránk. (15., 16., kép) fia Ödön volt a társaság feje, ő is készített pasztellrajzokat. Arról nyomban egy másodpéldányt is csinált oly módon, hogy a rajzára ráborított egy tiszta lapot és arra valamennyi pasztellt átnyomtatott az elsőről. Ezek a művek természetesen nem vették fel a versenyt a bátyjáéval, de a Turulban benne is a művészt tisztelték. A művészasztalnál gyülekeztek a művészetről diskuráló kaposvári polgárok. Bernáth Aurél az így éltünk Pannóniában című önéletrajzi regényében nagyszerű irodalmi emléket állított „Ödön bácsinak".

21 A festőművész tüneményes írói tehetséggel ábrázolja az 1910-körüli Kaposvárt és a hősünket. Elbeszélése szerint, a humor és az ugratás jellemezte a festészet