Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

8, Rippl-Rónai József: Az aszalói állomásfőnök (Rippl-Rónai Ödön) 1901 körül, Pasztell, magántulajdon „Öcsém, Ödön Párizs, 1900. június 10."-olvasható egy rajzán. (6. kép) Erről az útról egyes habis művészek, így Bonnard, Vuillard, Maillol és Ranson, valamint a skót Knowles kicsi festményeivel, grafikáival, továbbá japán fametszetekkel térhetett haza a gyűjtő. A művész hamarosan követte őt hazafelé, SomodorAszalóra. Egy évig élt öccsénél a vasutas házban. Közben Decemberben rendezte Pesten az első nyilvános kiállítását a Royal Szállóban „Rippl-Rónai József impressziói 1890-1900" címmel. A tárlat végén a művész 1901. január 9. és 10-én árverést is tartott. Aszalón készült az első olajportré is Ödönről a „feketekorszak" stílusában, a modell egyéniségét tükröző erővel. Az arckép sötét, nehéz levegőjű atmoszférába van foglalva. Egy kövérkés, korán megkopaszodó, szakállas, szájában kicsi pipát szopogató, méltósággal pózoló férfi tekint ki a képből. A nagy, karikás szemei, a magasan álló szemöldöke a nyílt, feszélyezetlen természetű ember benyomását kelti. Lénye joviális mentalitást sugároz. (7. kép) Rippl-Rónai József 1901. február elején írta budapesti barátjának, dr. Balkay Béla ügyvédnek, aki eljárt a képeinek eladása ügyében: „...el akarom neked mesélni, hogy mióta elutaztam Budapestről, itthon vagyok. Kis feleségem megérkezett, Zichy Ödönnél is voltam 5 napig. Tanulmányokat festettem is róla. Igen kedves, beszédes ember. Alig eresztett el. Most a vidék oly szép - a hó vonzó fehér - este pedig lila színű, hogy kijöttünk Ödön öcsémhez Aszalóba. Itt pasáskodunk, iszonyatosan hízunk, mert kijárni nem lehet (nem lévén ellátva jó holmikkal!). Mily jól beilleszkednétek ti is kis feleségeddel ebbe a furcsa házba, ahol titeket éppúgy szeretnének, mint minket, magunkat. Szánjátok el magatokatjöjjetek le egy-két napra. A komfort nagyon parlagias, de őszinte rossz. Enni, inni van, csak az a jóízű humor kellene még, ami benned oly termékeny talajra talált. Addig, amíg én pingálok, öcsém vonatokat meneszt és csibéket hajszol. Lazarine (feleségem) pedig Octave Mirabeau újabbik könyvéből meríti a morált, a Kati, meg a Kata lányok pedig győznek utánunk tisztogatni és főzni. Több tájképet festettem. Ma a változatosság kedvéért Molnár István pödöri öregbirkást festettem le. Teszem a régi világból. Úgy néz ki, mint egy szép érett őszi15