Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

64 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) Hydroptila angustata Mosely, 1939 Ann. Mag. nat. Hist, (11) 3, p. 43, 46-48, Figs. 5-8. 2-3 mm. A him X. hátlemeze tompa csúcsú, közepe tompa V-alakban kivágott. A külső iverlebeny vége kissé kiszélesedik, felhajlik, hasonlóan, mint pl. a H. simulans Mos. vagy H. lotensis Mos. esetében, azonban mindkettőtől némileg eltér formája, megvastagodásai és sertéi (36. ábra: a-c). A nőstény potrohán alulnézetben gomba-alakú képlet látható, ennek formája és mérete, „nyelének" hossza és alakulása különbözteti meg a sparsacsoport többi tagjától (36. ábra: d-f). Mint a ^parsa-csoport tagját, gyakran tévesztik össze rokon fajokkal. Európai elterjedése még nem kielégítően ismert, előfordul Iránban, Szíriában és Egyiptomban is. Magyarországon a Dunántúlon általánosan elterjedt, a Nagy-Alföldön viszont csak a Duna-völgyi-főcsatornánál, a Fekete-Körös mellett és Kecsekmétnél fogták, egy jósvafői adata is van. (Elterjedési térkép J29[), Júniustól szeptemberig repül. 36. ábra. A Hydroptila angustata Mosely, 1939 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); a nőstény potrohvégének részlete ugynezen nézetekből (d, e, f). Fig. 36. Male terminal of Hydroptila angustata Mosely, 1939 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c)view; same views of females (d, e, f).