Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

120 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) 86. ábra. Az Oligostomis reticulata (Linnaeus, 1761) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f). Fig. 86. Male terminal of Oligostomis reticulata (Linnaeus, 1761) lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view. 5.11. BRACHYCENTRIDAE A család fajaira jellemző, hogy az elülső szárnyon a sugárér (radiális ér, R) a vége felé megtörik és hirtelen eltávolodik a szegélyalatti (szubkosztális, Se) értől. A szárny külső csúcsa felé megnyúlt (3. ábra: J). Magyarországon csak két nemzetségbe sorolt egy-egy faj fordul elő. Brachycentrus nemzetség Brachycentrus subnubilus Curtis, 1834 Brachycentrus subnubila Curtis, 1834, Phil. Mag., 4, p. 215. 7-9 (jS) ill. 10-13 mm ($). A két ivar között jelentős méretkülönbség van. A hím elülső szárnya sötétebb, a nőstényé világosabb szürke, halványabb foltsorral a szárny külső szegélye mentén, valamint egy-két nagyobb, világos folttal a szárnylemez közepén. A hím külső ivarlebenye kis hegyben végződik, tövénél kisebb-nagyobb sarkantyú van. A IX. hátszelvény két, lekerekített oldalú háromszögű lebenyben végződik (87. ábra: a-c). A nőstény potrohvége rendszerint homorúan bemélyedt, felül kis kétcsúcsú lemezkében végződik (87. ábra: d-f). Palearktikus faj, amely a nyugati tájakon még nem került elő, keleten viszont Japánban is él. Magyarországon meglehetősen szórványos elterjedésű (egykor elterjedtebb volt): néhány nagyobb folyónk tisztább, felső szakasza mentén él (itt rendkívül nagy tömegben