Uherkovich Ákos: Magyrország tegzesei (Trichoptera), 2002

108 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) Magyarországon is szórványosan fordul elő hegyvidékeinken (Pilis, Mátra, Zemplén) és alacsonyabb vidékeinken is: Dráva mente, Őrség: Magyarszombatfa. (Elterjedési térkép ffl\)

. Kisebb patakokben él, dombvidékeken is. Tinodes rostocki McLachlan, 1878 Rev. Syn., p. 420-421, Pl. 44, Figs. 2-4. 5-6 mm. Külsőre az előző fajra emlékeztet. Külső ivarlebenye kisebb, a harpagon hegyes tövisek vannak. A felső ivarlebeny igen karcsú, hosszú. A phallus végén rövid sörték állnak minden irányban (75. ábra: a-c). Nősténye az előző fajéra emlékeztet, bár a VIII. és IX. szelvény egyes kitinizált képletei attól eltérnek (75. ábra: d-f). Közép- és DélEurópából ismerjük, északon csak Angliából. Ennek a nálunk kevéssé elterjedt fajnak első előfordulásáról OLÁH (1967) számolt be (Zempléni-hegység), később előkerült újabb hegységeinkből is: Bükk, Mátra, PilisVisegrádi-hegység, Kőszegi-hegység. (Elterjedési térkép [78]). 75. ábra. A Tinodes rostocki McLachlan, 1878 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (í). Fig. 75. Male terminal of Tinodes rostocki McLachlan, 1878 lateral (a), dorsal (b) and ventral (с) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (1) view.