A Merics gyűjtemény, 2002

ÍMERICS KATÁI MIHÁLY Kátai Mihály a hazai zománc művészet legnagyobb hatású egyénisége. A technika az ő működése nyomán fejlődött a képzőművészet irányába. Művészetének szellemi és formai gyökere egyaránt az archaikus művészet és a népművészet köréből táplálkozik. O alapította Kecskeméten a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet 1975-ben, s 1987-ig a vezetője volt. Kátai Mihály művészete a mítoszok világát, a keleti kultúrák távlatait nyitják meg. Leginkább a keletkezésekről szóló legendák keltették fel érdeklődését. Jelentős a Merics-gyűjtemény Ádám és Éva című tűzzománc képe is. A „Szürke gulya" című alkotása technikailag is különleges: festett rézdomborítás. Az ősember művészetére utal vissza. Motívuma a ma is élő, őshonos magyar állatunk, a szürke marha, amelynek a már látványa is a távoli múlt benyomásával hat. A hosszú, frízbe foglalt, vonuló állatok rézlemezből vannak szobrászilag domborítva, s a felület matt, szürke fémoxid színezést kapott. A háttér eozin hatású tűzzománccal van festve. Az állatok sorának első helyén látható, legdinamikusabb bika kifejezetten az altamirai barlangrajzok bölényábrázolása szerint kapta stilizált, karakterisztikus megformálását. A többi állat az ókori egyiptomi falfestményeken és domborműveken jelenik meg ugyanígy, frontális ábrázolásban. Az a középen kimagasló fejű bika, amely a szarvai közt a Napot tartja, egyértelműen az egyiptomi Apiszra utal. Arra a szimbolikus állatra, amelynek nyitott állású szarvaiból stilizálódott az A betű. A Napot hordozó isteni áUat az emberiség életében és hiedelem világában alapvető szerepet tölt be. H.J. NÉMETH JÁNOS Németh János művészetét áthatja a göcseji fazekasság népies szellemisége és a román kor szobrászára. Együtt van nála egy primitív erőtől duzzadó modern jelenség és a korai középkor keresztényi áhítata. Az utóbbi teszi rokoníthatóvá Kovács Margit művészetével. A népművészet Németh Jánosnál elsősorban mint sűrített, lényegre törő szemlélet érvényesül. A korongolt formákból történő építkezés nála a kubizmus tanulságait helyettesíti. A „Baranya" című kerámia dombormű Baranya megye történelmi és természeti meghatározottságú paraboláját szemlélteti. A hagyományokból kiragad a művész néhány emblematikus, jól azonosítható motívumot, s azok szerepeltetésével formálja meg a fríz-kompozíciót. Képi legendát költ Németh János, a komolyan valóságostól a viccelődő valószínűtlenségig árnyalva, ahogy a népmesékben szokás. A mese balról jobbra a mohácsi busóval kezdődik. Az őt rejtő életfa egyik nemes hajtása a Pécsi Székesegyház, mint a keresztény szellem légbeemelkedő vára. Alatta kerekedik a török Dzsámi épülete, melynek tornyán álló félholdjához az angyal kitűzi a pogányságon győzedelmeskedés szimbólumát, a keresztet. Ettől jobbra ismét a pogány szeUem az uralkodó. A kecskeháton lovagló ókori antik Bacchus tartja ellenőrzése alatt a Mecsek borszőlő termelését. A hegyoldalon sorakozó tőkéken érik a szőlő. A mediterrán nyári nap melegében, a pincék mellett, a jó termés reményében bízva elhever és szundít a szőlősgazda. H.J.