A Merics gyűjtemény, 2002

A MER. .JJTEMENY 19 Ez az egész épületegyüttes hűen tükrözi a korabeli tormási parasztságnak az építészeti stílusát, akár a gazdasági épületekről beszélünk, akár a lakóépületről. Ez egy XIX. század végi, XX. század eleji épület. Annak legnagyobb helyiségében helyezték el annak idején is a legértékesebb, legszebb bútoraikat és igyekeztem ezt most is így megvalósítani. A berendezés a környék szinte minden falujából előfordul. A néprajzi gyűjtést többé már nem tudta abbahagyni. Fogva tartotta az a hihetetlen érzés, ami az embert magával ragadja, ha egy jó tárgyat talál. 1973-ban egy néprajzi gyűjtőútja során hozta össze a sors Berki Viola festőművésszel, aki Zalába járt gyűjteni. Az ő révén, egy nyári alkotótáborban Kátai Mihállyal, a Kecskeméti Tíízzománc Alkotótelep vezetőjével is megismerkedett. - Az ö munkásságuk, a képeik annyira abból a közegből származtak, ahonnan én is származom, hogy egyik napról a másikra nagyon megszerettem őket, mint személyiségeket is és a munkáikat is. így kerültem kapcsolatba tulajdonképpen a képzőművészettel. Berki Viola egyik legfontosabb ihletője a népművészet és a történelem. Merics Imre attól a pillanattól kezdve, hogy gyűjteni kezdte képeit, szinte észrevétlenül műgyűjtővé vált. Általa és Kátai Mihály által személyes ismeretséget kötött más művészekkel is. Ez a gyűjtemény további bővülését tette lehetővé. - A másik nagy szerencsém az volt, hogy itt élt Martyn Feri bácsi Pécsen. Neki egyidejűleg levelet írtam és kértem, hogy ha lehet fogadjon és hadd vásároljak tőle festményt. De, hogy erre a levélre miért reagált olyan hihetetlen gyorsasággal - ami engem is meglepett - erre azt mondta - utólag tudom, mi volt a válasz - feleségének, Klára asszonynak, hogy Európának majdnem minden nagyobb múzeumában van munkám, de hát Tormáson, ki hallott még ilyet! Dr. Merics Imre és Nddler István Tormáson 1997.