L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Otthon művészete (Knézy Judit)

20. Komód, „sifonér". Körtefából készült, a fiókgombok és a zárak rézveretesek. A XIX. század végén nagygazda család tulajdona volt. Kutas. RRM 78.56.1.1-3. hárszékek, komódok az alacsony szekrények helyét foglalták el a szoba utcai ablakai között, vagy a két ágy közé kerültek. Még inkább kedveltté vált a festett, vagy barna pohárszék, és az üvegezett felsőrésszel ellátott kredenc. Az 1920-as évektől egyre többen vásárolnak teljes bútoregyütteseket. A téka, faliszekrény Vadászi Erzsébet a nagyszombati (1602) és tömördi (1682) főúri leltárokból falba épített szekrényeket ismertetett, amelyeket „almáriumnak" neveztek. (1986. 305.) Maga a szó a klasszikus latinban szekrény értelmű. (GYÖRKÖSY A., 1970. 53-54.) K. Csilléry Klára utal rá, hogy sokfelé népi használatban falitéka, faliszekrény az almárium jelentése. (1981. 254.) Somogyban a falba vágott, tárolásra szolgáló mélyedés neve vaklik, németül Blindfenster. Ennek a kályha mellett volt a helye a szobában, vagy a szabadkéményes konyha bejárata mellett. Be is polcozhatták, ajtót is rakathattak rá. A németek még virágos mintával is díszítették Külső-Somogyban e beépített szekrényke ajtaját, hasonlóan, mint a falra akasztható almáriumok, vagy kiskászlik ajtajait (Bonnya, Döröcske, Szorosad). A „fali ómáriom" kifejezés Bálványoson fordult elő árverésnél 1850 körül. (SML IV. 170. karádi járás) A XIX. század végén e német falvakban a nagyobb bútorokra már nem tettek évszámot, de kendőtartóra, faliszekrénykére igen. így Bonnyáról ismert egy 189l-es évszámú kék alapszínű faliszekrényke ajtaja, amelynek két keskeny oldalát virágokkal díszítették. (MALONYAY D., 1912. XL/1.) Somogy megye délnyugati sarkában szokásos volt a sarokpad fölé ún. sarokszekrénykét tenni, amely nem falba mélyesztett. Pogányszentpéterről ismert egy ilyen sarokkászli (RRM 67.26.11.), Beleznán az egyajtós sarokszekrénykét ómárjomnak nevezték, ezt hatalmas kovácsoltvas szegek tartották. (KERECSÉNYI E., 1980. 16. 45.) Csökölyben és általában a Rinya-mentén a szobában a bejárati ajtó melletti falon dísztörölköző tartóval egybeszerkesztett zárt fiókos vagy ajtós falitékát tartottak, ennek is falikászli a neve, Nagykorpádon kiskászli. (RRM 77.23.1.) Külső-somogyi németeknél is ismertek a polcos, fiókos, felül táltartó korláttal, alul kendőtartó rúddal ellátott faliszekrények. (21. ábra) 21. Faliszekrény tál- és kendőtartóval. XIX. század vége. Ecseny. RRM 3626. 90