L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Népi építkezés (Zentai Tünde)

A ház modernizálásának következő fontos momentuma a kémény bevezetése. Építésének kezdetei a dél-dunátúli parasztság körében is a XVIII. századhoz köthetők. Somogyban azonban mind az építőanyag váltás, mind az ezzel összefüggő kémény meghonosodása terén megkésettség tapasztalható. A szilárdfalú építkezéssel együtt legkorábban Külső-Somogyban válik általánossá a múlt század közepétől. Ekkortájt alföldi hatásra szabadkémények készülnek. Az új füstelvezető rendszer számos változást eredményez a házon belül. A konyha keskenyebb lesz, hisz a kéményvállak a közfalakra támaszkodnak. Mivel a füst fölfelé távozik, nincs már szükség a helyiségek tökéletes elhatárolására; a szabadkéménnyel együtt a központi bejáratú alaprajz is elterjed; a szomszédos helyiségek már a konyhából nyílnak, nem az udvar felől. Új, vályog vagy tégla boltozatú, lapostetejű szögletes kemencéket (28. ábra) építenek a hagyományos boglyakemencék helyett. A somogyi faépítkező területeken viszont csak az 1880-as évektől kerül kémény a házba, ekkor már többnyire a modernebb, zárt mászó vagy kamin kémény. Nem sokkal, legföljebb pár évtizeddel a kémény befogadása után sor kerül a szobai tüzelők megújulására is; az értékes kályhákat lassan fölváltja az olcsóbb, tűzifa kímélő takaréktűzhely. Az átalakulás az 1930-40-es évekre a legkonzervatívabb délnyugat-somogyi tájakon is lezajlik, és a hagyományos paraszti házbelsőnek kevés túlélő emléke marad. A füstelvezetés korszerű megoldása jobb építőanyag használattal, az alaprajz bővülésével és a telekbeépítés változásával jár együtt. A XIX. század végén a módos parasztpolgár házak egy része téglából készül, és városi mintára hosszú homlokzattal fordul az utca felé. 60 28. Szabadkéményes német konyhabelső a XIX. század második feléből, lapostetejű kemencével és oldalpadkákkal. Ecseny, 1926. EF 57200. Gönyey Ebner Sándor felvétele. '