L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gyermekélet, gyermekjátékok (Szapu Magda)

27. Rongybaba. A viseletbe öltöztetett babát helyi lakos készítette 1974-ben. Lakócsa. RRM 75.23.3. 28. Rongybaba, „ember". Babodi Sándorné készítette 19 73-ban. Somogyszentpál. RRM 73.4.2. rongylabda házilag készült úgy, hogy színes gyapjúfonállal behurkolták, ronggyal nagyon keményre kitömték. Nem volt egészen gömbölyű. A szőrlabda elhullajtott marhaszőrből volt. A megnedvesített papírból gombócot formáltak, azt belehengergették száraz bogáncsba és marhaszőrbe. (23. ábra) Ha főzőcskéztek, a „ételt közösen fogyasztották el". A számokat ismerő gyerekek boltost játszottak, ahol papírfillérekkel fizettek az „áruért". Bármi is volt a játék anyaga, eszköze, a játszást mindig megelőzte a ház körüli munka. A felnőttek mellett a gyerekek vizet húztak, fát hordtak, söpörtek, kukoricát morzsoltak, állatokat etettek. A lányok libát őriztek, a fiúk tehenet legeltettek. A konyhában a lányok segítettek, vasaltak, takarítottak, a kisebbeket fürdették, vigyáztak rájuk. A már iskoláskorú lányok otthon tanulták meg a szövés, a fonás, a hímzés és a varrás fortélyait, ellesték az idősebbek mozdulatait, fogásait. Először zsebkendőn, kisebb terítőn próbálták ki tudásukat, majd később fal védőt is hímezhettek. A fiúkat édesapjuk tanította az állatok gondozására. Tavasszal csalánt szedtek a libáknak, kacsáknak, a nagyobbak szecskát vágtak, udvart, utcát takarítottak. Játékra, szórakozásra vasárnap jutott több idő. A víz közelében élők nyáron fürödtek, télen korcsolyáztak, fakutyáztak. A korcsolya fából készült, talpába két drótszálat építettek be. Felcsatolták a lábbelire, és két bot segítségével lökdöstek tovább magukat a jégen. A fakutya szántalpakra szerelt székféle volt, a benne ülő itt is bottal lökdösve magát haladt előbbre. Nagy múltra és változatosságra utalnak az emberfigurák, ezen belül is a legkülönbözőbb anyagból készült babák (rongy, fa, kukoricacsutka, kukoricacsuhé, mákfej). Szemben a polgári ízlést tükröző, gyári eredetű játék babákkal a lányok játékszerét igen egyszerűen készítették el. A megyei múzeum sok szép, felújított, népviseletbe öltöztetett babát őriz. (2., 27-28. ábra) A pólyás baba alapanyaga kukoricaszár, bot és rongy volt, de kukoricaszárból készült a bölcső is. Szalmából is készítettek maguknak a lányok babákat, női alakokat, bölcsőt. A kezdetleges babákat később a vásárokon, búcsúkban, boltban vett játékok váltották fel. A nagyobb lányok hulladék anyagból, rongyból varrtak babaruhát a bolti babákra. Az embert utánzó, mechanikusan mozgatható bábuk inkább a fiúk játékai voltak. Leggyakoribb figurák ezek közül a katona- és a „pojácli"-alakok, amelyek papírból, fából készültek, s amelyeket kiszíneztek. Ilyen bábuk a Gönczi-hagyaték fűrészelő cenebabái, paprikajancsijai, melyeket madzaggal és „lófarkszőrrel" húzogattak, így a bábuk egyes testrészei mozgásba jöttek. (29-33. ábra) Szá506