L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Gyermekélet, gyermekjátékok (Szapu Magda)

20. Válogatás a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Gyűjteményének gyermekanyagából. 1. sarokpad, 2. támlás szék, 3. szék, 4. asztal, S. ládika, 6. babák, 7. seprűk, 8. persely, 9. edények. Ambrus Edit rajza alapján. szórakozás mellett a beszéd elsajátítása is cél. A két-három éves gyermek már utánozza a felnőtteket. E korosztály gyermekei még szívesen játszanak együtt, főként a természetben található eszközökkel, bár a nemek közötti eltérés a játékban elég korán megmutatkozik. Öt-hat éves kor előtt játékközösségek még ritkán alakulnak. A leányok korábban kezdik, és később hagyják el az énekestáncos játékokat (5-12 éves kor között), a fiúknál ez 6-8 éves korra tehető. A fiúk igen kedvelik a mérkőző csapat- illetve sportszerű játékokat. A labdajátékok egy része vegyes csoportokban zajlik. Az egyéni játékokat a gyermekek hét közben is játszották, de ún. játszók inkább szombaton, vasárnap voltak. Rossz időben a szoba, a gazdasági helyiségek, jó időben az utca, a rét, a játszótér adott helyet a játékosoknak. Az állandóan változó gyermekfolklóron belül a hagyományos énekes-táncos játékok szerepe csökken, helyükbe iskolás vagy idegen eredetűek lépnek. Visszaszorultak a hagyományos sportszerű, főként pásztori eredetű játékok, helyü21. Válogatás a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Gyűjteményének gyermekanyagából. 1. mosója, 2. mángorló, 3. áspa vagy motolla (afonálgombolyítására), 4. gereben (a kender fésülésére), 5. kendervágó, 6. kendertiló, 7. melence, 8. teknő, 9. mozsár, 10. fonott kosárka, 11. gyúródeszka, 12. nyújtófa, 13. evőeszköz tányérral és pohárral, 14. sütőlapátok, lS.pemet, 16. szénvonó, 17. evőeszközök fából, 18. vasalók. Ambrus Edit rajza alapján. 503