L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

ország címerét és a koronát tartják. Felirata: ,JHater I sVCCVrre CaDentl" (,J(ézus) Anyja, siess a elesett segítségére"). A koronát fel­ajánló Szt. István szobra napjainkra már hiányzik a kompozi­cióból. Szűz Mária előtt a csatabárdot tartó Szt. László hódol. A megformálás stílusjegyei alapján, készítője a keszthelyi kőfaragó­mester, Zitterbarth József. (32. ábra) A megye egyik legrégibb képoszlopa Kaposvár egykori határá­ban, a Róma-hegyi szőlők alján áll. A téglából falazott, sátortetős építményen, üveggel elrekesztett falifülkében, kisméretű, fából faragott ülő helyzetű, töviskoronás Krisztus szobor, népi nevén „GugyulóJézus" látható. Felirata: , Jézus segíts 1721". A képoszlop az első plébános, Vörös József Gábor pasztorálása (1715-1738) idején épült. Mivel maga is sző­lőtulajdonos volt, nem kizárt, hogy ő építtette ezt a rendhagyó ha­tárbeli emléket. Feltételezzük, hogy a képoszlop építménye a többszöri felújí­tást követően kapta jelenlegi formáját. Ismerjük azt a régi hagyományt, miszerint az egykori szőlőbir­tokosok és vincellérek főleg ősszel, a szüretek idején a képoszlopot kimeszelték és virággal feldíszítették. (33. ábra) Kaposvár 1702-ben lett a herceg Esterházy család birtoka. Az akkor még falusias jellegű városba Esterházy Miklós herceg (1762-1790) Ausztria északi területeiről és Morvaországból né­met iparosokat telepített. Nekik minden bizonnyal részük lehe­tett abban, hogy a gyakori járványok emlékezetére a város köze­pén, 1766-ban szobrot emeltek a pestisben szenvedők patrónusai, Szt. Rókus és Rozália tiszteletére. A mozgalmas szoborkompozí­ción felül a sebére mutató Szt. Rókus áll, köpenye széles gallérján kagyló, a compostellai zarándokjelvény látható. Lábánál kutya, szájában kenyérrel. A kiszélesedő talapzaton barlangot jelképező mélyedésben, kezében feszülettel és koponyával a palermói Rozá­lia, a társvédőszent alakja fekszik.Az utóbbi megjelenítése utal az Esterházy család kultuszteremtő kezdeményezésére. Birtokköz­pontjukban, Fraknón ugyanis már 1666-ban kápolnát emeltettek Szt. Rozália tiszteletére. A kaposvári fogadalmi emlék 100 évvel a fenti alapítás után készült. (35. ábra) A jezsuiták korai missziója nyomán vált meghatározó jelentősé­gűvé a rend szentjének, Nepomuki Szt. Jánosnak tisztelete. Emlé­kére Somogy megyében - 1729-ben történt szenttéavatását köve­tően, a XVIII. század közepétől - 23 szobrot emeltek, többek kö­zött Büssün, Csombárdon, Eddén, Magyaratádon, Osztopánban. A kegyúri birtokok központjában általában kvalitásos szobro­kat készíttettek. A megrendeléseket a megye főleg északnyugati 33. „Gugyuló Jézus" képosz­lop 1721. Kaposváron, a Ró­ma-hegy aljában. Lantos Miklós felvétele, 1999. 34. Szent Vendel szobra. Igal, XVIII. század vége. Lantos Miklós felvétele, 1999. 401

Next

/
Oldalképek
Tartalom