L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

A szakrális környezet építészeti és tárgyi emlékei (Imre Mária)

18. Л segesdi Szentkútnál vizet merítő asszonyok. Lantos Miklós felvétele, 1995. 19. Varga János kadar kúti pásztorfaragó (1888-1978) fogadalmi ajándéka, 1952. Segesd. Lantos Miklós felvétele, 1974. nál megmosdanak... A paraliturgikus szokáscselekmény napjainkban azonos sorrendben történik: a szentkúti vízzel elsősorban a szemüket mossák meg, azután arcukat, végül a beteg vagy fájó testrészüket. A szem mosása a legfontosabb, „...ezzel tisztul meg a lelkünk...", magyarázta 1988-ban egy iharosberényi asszony. (18. ábra) Sajátos szokásként él még napjainkban is, hogy a forrás körüli bokrokról ágat törnek és a szentkút vízébe mártják, hogy hazatérve azzal hintsék meg otthonukat. Hasonló céllal, a búcsús körmenetek után a hordozható Mária szobrok virágdíszéből egy-egy szálat magukkal visznek. Segesd búcsújáróhely vonzáskörzetének egyedülállóan szép emléke a kéthelyi plébániatemplom szentélyének falán függő XVIII. századi votív kép. A helybeliek egykori segesdi búcsújárásának emlékére készült. A kompozíció központjában puttók emelik magasba a keretbe foglalt Pietát, alatta a búcsúsok precessziója és a segesdi kegykápolna látható. (20. ábra) 390